Móricz Zsigmond hideg töltött káposztájától Taylor Swift forró popzenéjéig – Videókon a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadások

Miért olyan gyakori Móricz Zsigmond írásaiban a lakoma vagy a muri? Mit esznek a neves nyugatos prózaíró hősei, és milyen ételeket szeretett ő maga? Milyen szerepet tölt be a magyar paraszti közösségek kultúrájában a hit mint a megismerés egyik központi eszköze? Ki gondolta volna, hogy a latin költői szövegeket gyakran függőlegesen is érdemes lehet olvasni, és ezeknek a betűlétráknak a tanulmányozása nemcsak tanulságos, de szórakoztató is? Hogyan lehet azonosítani az interneten vírusgyorsasággal száguldó álhíreket a nyelvtudomány segítségével? Miként lett Kína, a világ egyik legősibb civilizációja néhány évtized alatt ismét a kutatás-fejlesztés globális központja? Mit mond a Taylor Swift-jelenség a 21. századi popkultúra működéséről, miben tér el a magaskultúra és a popkultúra előadóinak, szereplőinek a viszonya a közönséghez, az alkotáshoz és a pénzhez? Ezekben a témákban hallhatott előadásokat hét középiskola csaknem kétszáz diákja és tanára, akik részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának tudománybemutató rendezvényén, melyet a fennállásának 200. évfordulóját ünneplő MTA a Középiskolai MTA Alumni Programban részt vevő középiskolák számára szervezett június 16-án.

Az Középiskolai MTA Alumni Programjában részt vevő iskolák kutatókat kérhetnek fel, hogy látogassanak el intézményükbe, és beszélgessenek a diákokkal kutatásaikról, életpályájukról, a tudományos módszerről. Most azonban fordult a kocka: a diákok jöhettek el a kutatókhoz, akik az MTA felújított székházában fogadták őket. A Tudományról középiskolásoknak – nem középiskolás fokon című eseményen bemutatkozott az Akadémia I. Osztályának mind a hat tudományos bizottsága, a diákok elé álló kutatók – mindannyian szakterületük kiválóságai – előadásaikkal rövid betekintést adtak munkájukba, együttesen bizonyítva, mennyire széles az a tudományos spektrum, amelyet az I. Osztály kutatásai lefednek, és mennyire érdekesek azok a témák, amelyeken az idetartozó tudósok dolgoznak.

„Mi járatban is vagyunk itt? Eseményünk alapja, hogy már 200 évvel ezelőtt, amikor megalakult a Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság, Széchenyi István azt mondta, hogy »ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá«. Erre a célra jött létre az Akadémia, jó ideig a magyar nyelv és irodalom ápolása volt a fő feladata. Azóta persze integrálta a magyar tudósok által művelt többi tudományterületet is, ennek megfelelően különböző tudományos osztályok alakultak az Akadémia szervezetén belül, összesen 11 osztály, de közülük értelemszerűen az I., a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya alakult meg legkorábban” – fogalmazott köszöntőjében Forgács Tamás egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének vezetője, az MTA doktora, majd üdvözölte az esemény résztvevőit, azaz a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium, a budapesti Veres Pálné Gimnázium, a pápai Türr István Gimnázium, a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium és az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium diákjait, oktatóit.

Forgács Tamás elmagyarázta, hogy azért hallgathatnak meg a jelenlévők hat előadást, mert az I. Osztály tudományágak szerint hat bizottságra tagolódik, ezek pedig az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a klasszika-filológia, a néprajztudomány, az orientalisztika és a zenetudomány. „Nemcsak az volt a célunk ezzel a rendezvénnyel, hogy megmutassuk, mennyire sokszínű a tematika, amelyet az osztályhoz tartozó tudományágak kínálnak, hanem hogy illusztráljuk, a sokszor elvontnak tartott filológiai kutatásoknak érdekességük mellett gyakorlati hasznuk is van – hangsúlyozta a szegedi egyetem nyelvészprofesszora, hozzátéve, másik fő céljuk az volt, hogy megmutassák, milyen sok fiatal kutató dolgozik ezeken a tudományterületeken: – Látni fogjátok, itt még az akadémikus is egészen fiatal ahhoz képest, hogy akadémikus, az MTA doktora pedig még nála is fiatalabb.”

Forgács Tamás emlékeztetett arra is, hogy a rendezvény az Középiskolai MTA Alumni Programja keretében valósult meg, melyet Freund Tamás, az MTA elnöke azért hívott életre 2020-ban, hogy az Akadémia több mint 19 ezer köztestületi tagja közül minél többen kapcsolatba léphessenek volt alma materükkel, és előadásokat tarthassanak az őket meghívó középiskolákban. Az Alumni Program így „testközelbe hozza a diákok számára a kutatás világát és a beszélgetések formájában az előadókat is. Mindezáltal a program növeli a kiválóság tiszteletét, a szorgalom, a motiváció, az önálló és kreatív gondolkodás megbecsültségét, ami hosszú távon a tudomány fejlődését, az ország szellemi és gazdagsági fellendülését segíti elő” – mondta az akadémikus, aki az elmúlt években maga is jó pár középiskolában tartott már Alumni-előadást. „Ennek a programnak talán egyik ékköve lehet az a hat előadás, amit ma hallani fogunk” – zárta köszöntőjét Forgács Tamás, majd „lássuk a medvét” felszólítással felkonferálta az első előadót, és nem hazudtolva meg nyelvész mivoltát, gyorsan el is magyarázta, honnan származik ez a jól ismert magyar szólás. Egy Jókai Mórnak köszönhetően fennmaradt anekdota szerint egy kecskeméti dohánytermesztő paraszt elment egy színházba, ahol korábban medveviadalokat tartottak, és amikor a komédia közben sehogy sem kerültek a színpadra a vadállatok, kérdőre vonva a vándorszínészeket, türelmetlenségében elkiáltotta magát, hogy hol a veszedelmes ragadozó, aminek kedvéért ő jegyet váltott.

A fenti videón visszanézhető a Tudományról középiskolásoknak – nem középiskolás fokon című esemény mind a hat előadása:

11:48 Töltött káposzta, hidegen – Móricz Zsigmond és az evés
Szilágyi Zsófia (SZTE Magyar Irodalmi Tanszék)

Miért lehet olyan gyakori Móricz regényeiben, novelláiban a lakoma, a muri, mit esznek a hősei, és milyen ételeket szeretett ő maga? Az evés lehet nála a bosszú eszköze, megmutathatja, mennyire meghatároznak minket a szokásaink. Éhező és habzsoló hősök mozognak a műveiben, ülnek a terített asztalnál, főznek és tálalnak – az egyik regényében egész Magyarország olyan lesz, legalábbis a térképen, mint egy szép kis debreceni cipó. Az előadás Móricz Zsigmond ismeretlen arcát szeretné megmutatni, azét az íróét, aki reggelire hidegen ette a töltött káposztát.

30:36 A megismerés eszközei a népi vallásosságban
Iancu Laura (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet)

Miért? A legrövidebb és a legnagyobb kérdés, amit a mindenkori ember a létezésre való (ön)reflexiója során feltesz magának. Az univerzum természeti elemeire és törvényeire vonatkozó tudás megszerzése mellett az ember a létezés okára és értelmére vonatkozó kérdésekre is érvényes válasz után kutakodik. A néprajztudomány által vizsgált magyar paraszti közösségek kultúrájában a hit a megismerés egyik központi eszköze. A természet közegében élő földműves közösségek a természetben megfigyelt törvényszerűségek mintájára alkotják meg a létezésre és az emberi életre vonatkozó tudásukat az intuíció és a hitbéli megismerés eszközeivel. Ez a sajátos, a magyar kultúrtörténetben a maga nemében egyedülálló létbölcseleti tudás a szóbeliség keretei között (vö. folklór) maradt fenn, a hagyományozódás révén pedig állandó megújulás alatt van.

48:02 Breaking news! Nyelvészeti nyomozással leleplezhetők az álhírek
Németh T. Enikő (SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék)

Az interneten szinte korlátlanul és a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek az álhírek. Hatalmas veszélyt jelent ez arra a több mint 5 milliárd emberre, aki használja az internetet, és különösen arra a 4,7 milliárdra, aki a közösségi médiát is. A leginkább veszélyeztetettek a 8–18 év közötti fiatalok, akik most tanulják, hogyan lehet kikeveredni a deep és cheap fake news, a generatív MI által alkotott kitalált tartalmak, az adathalász e-mailek és a közösségi médián keresztül terjesztett egyéni álhírek labirintusaiból. Jó hír (és nem álhír)! Az előadás ehhez az eligazodáshoz kíván segítséget nyújtani olyan nyelvi, nyelvhasználati jellemzők bemutatásával, amelyeknek vagy amelyek kombinációinak a jelenléte alapos gyanút ébreszthet egy szöveg álhír voltával kapcsolatban. Egy kis nyelvészeti nyomozómunkával védettebbé válhatunk a dezinformálással szemben.

01:09:05 Betűlétra. Akrosztichonok és telesztichonok a római költészetben
Tamás Ábel (ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Gondoltátok volna, hogy a latin költői szövegeket függőlegesen is érdemes olvasni? Ismeretes, hogy Vergilius titkon, a sorok kezdőbetűit összeolvasva MARS hadistennel díszíti az Aeneis 7. énekét épp ott, ahol az itáliai háborúk kezdődnek, ahogy arról is lehet tudni egy ideje, hogy Ovidius suttyomban, a sorok utolsó betűit összeolvasva ERATO-val, a szerelmi költészet múzsájával lehel mennyei harmóniát a békétlen alapelemek közé az Átváltozások első könyvében. Ám az elég új felfedezés, hogy Catullus fű alatt egy SuAVIS, ’édes, kedves’ akrosztichonnal üzeni meg Calvusnak a 14. költeményében: annyira azért mégsem haragszik rá, vagy hogy egy ifjabb Plinius által idézett versike szerzője egy HEU ME, ’jaj nekem’ üzenettel mintha azt adná tudtunkra: maga is kínosnak érzi, hogy Plinius nem létező költői tehetségét dicsőíti. Az előadás ilyen példák segítségével mutatja be, hogy a latin irodalom betűlétráinak tanulmányozása nemcsak tanulságos, de szórakoztató is.

01:28:23 Kína, a technológiai szuperhatalom
Salát Gergely (PPKE BTK Kínai Tanszék; Magyar Külügyi Intézet)

Sokáig élt a közhiedelem, miszerint a kínaiak „csak másolni tudnak”, és az elmúlt évtizedekben elért gazdasági sikereik annak köszönhetők, hogy átvették a nyugati technológiákat. Ez sokáig részben igaz is volt, az utóbbi években azonban Kína egyértelműen innovációs nagyhatalommá vált, tudományos-technikai eredményei a Nyugat dominanciáját fenyegetik. Az ország olyan területeken jár a világ élvonalában, mint a mesterséges intelligencia, az elektromos járművek, a zöld technológia, az 5G hálózatok vagy az űrkutatás. Az előadás azt vizsgálja, hogy a világ egyik legősibb civilizációja miként lett néhány évtized alatt a kutatás-fejlesztés globális központja, illetve milyen szerepet játszottak a kínai csúcstechnológia felemelkedésében a kínai állami programok, a kulturális tényezők és a kínai politikai-gazdasági rendszer.

01:47:22 Taylor Swift és a popkultúra működése
Fazekas Gergely (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem)

2023 és 2024 Taylor Swiftről szólt a popzenében. Mindkét évben ő lett a Spotify leghallgatottabb előadója. Régi lemezeinek újrakiadásával legalább akkora hatással van a szerzői jog gyakorlatára, mint a popzene fogyasztásának természetére. 11 lemezes életművét bemutató turnéja, az ERAS Tour, amelynek valamennyi estéjén 44 számot adott elő, minden idők legjövedelmezőbb koncertturnéjaként vonult be a zenetörténetbe, meghirdetése után lefagyasztotta a legnagyobb amerikai jegyrendszert, szenátusi meghallgatást generált, gazdasági hatása kisebb országok GDP-százalékában mérhető. Taylor Swift popkulturális jelenlétéről ma már tudományos konferenciák és egyetemi kurzusok szólnak olyan egyetemeken, mint a Stanford, a Berkeley, a University of Texas, a New York University és a Harvard. Az előadás Taylor Swift példáján keresztül a popkultúra 21. századi működésébe nyújt betekintést, valamint abba, miben más a popkultúra szereplőinek közönséghez, alkotáshoz és pénzhez fűződő viszonya, mint a magaskultúra képviselőié. Spoiler: ha elég sokat megyünk vissza az időbe, mondjuk, Mozart korába, nem is olyan sokban.