A Magyar Tudományos Akadémia elnökei: gróf Dessewffy Emil (1855–1866)
TovábbSzéchenyi István beszédet mond az Akadémia közgyűlésén A Magyar Academia körül címmel
1841 őszétől Széchenyi egyre hevesebb szópárbajokat vívott Kossuth Lajossal. Talán ekkori az anekdota, miszerint amikor a lapszerkesztő egyik beszéde után a gróf menni készült, de figyelmeztették, hogy Nyáry Pál – Pest megye alispánja, egyébként neves ellenzéki politikus – kíván szólni, így válaszolt: „Fagylalt után nem eszem pacalt!” Amikor megvádolták, hogy a Lánchidat azért szorgalmazza, mert komoly nyereséget zsebelhet be rajta, az újságok – köztük az udvariasan készséges Pesti Hírlap – útján nyilvános megvételre ajánlotta fel részvényeit. 1842 nyarán a gróf újabb Kossuth-ellenes nagy munkán dolgozott, de végül is hiába őrölt a Garaton – „nagy tusa után” úgy döntött, nem adja ki. Ehelyett az akadémiai nagygyűlésen tartott nevezetes, november 27-i beszédében vette komoly bírálat bonckése alá a magyar ellenzék tevékenységét. Csorba László, az ELTE Történeti Intézet professor emeritusa, az MTA doktora írása.
TovábbAz Akadémia küldetése
A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítói szándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzetének és biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.
TovábbAz MTA története
A Magyar Tudományos Akadémia története – I. rész: 1825–1918
Hogyan jött létre gróf Széchenyi István 1825-ös felajánlását követően a Tudós Társaság? Miként vált a nemzeti identitás őrzőjévé, és hogyan változtak a működési feltételei a reformkortól az első világháború végéig? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 1918-ig tartó első részében Fónagy Zoltán történész.
TovábbA Magyar Tudományos Akadémia története – II. rész: 1918–2019
Miként próbálta megőrizni autonómiáját háborúk és diktatúrák árnyékában a Magyar Tudományos Akadémia? Hogyan járult hozzá mégis a nehézségek ellenére az elmúlt száz évben a magyar tudományosság fejlődéséhez? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 2019-ig tartó második részében Pótó János történész.
TovábbMűvészeti Gyűjtemény
Bemutatkozás
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményt 1994-ben hozták létre az intézményben az alapítás óta felhalmozódott műtárgyakkal kapcsolatos muzeológiai feladatok ellátására. Az MTA Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása az MTA Székház harmadik emeletén, egy eredetileg is a képtárnak tervezett teremsorban volt látható és látogatható. 2017 nyarától azonban a terek felújítása, illetve az ehhez kapcsolódó, előzetes feltárások miatt a tárlat bezárt. A tervezett újranyitás időpontja: 2026 tavasza.
TovábbEgy elnöki portré születése – Barabás Miklós: Gróf Teleki József
Milyen igényeknek és szempontoknak kellett megfelelnie a festő Barabás Miklósnak az MTA első elnöke portréjának megfestésekor? Az MTA Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotás története.
TovábbKépek az MTA történetéből
Kiadványok
A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai – kétszáz év akadémiai vezetőinek életrajza egy új kötetben
TovábbKét évszázad történelem és tudomány
Úttörő magyar nők a tudományban és az oktatásban – életpályák két angol nyelvű kötetben
Az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság égisze alatt, az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Pioneer Hungarian Women in Science and Education (Úttörő magyar nők a tudományban és az oktatásban) című kötetek a tudományos kutatás és oktatás területén jelentős eredményeket elért magyar nők életútjának és pályaívének bemutatására vállalkoznak.
TovábbHajdani akadémikusok portréi az Országos Széchényi Könyvtár online fotótárában
A Magyar Tudományos Akadémia 248 egykori tagjának arcképei is böngészhetők mostantól az interneten, miután az OSZK elérhetővé tette az 1865-ben készített Akadémiai albumot Fotótér elnevezésű digitális fényképgyűjteményében.
TovábbTörténetek, arcok az MTA múltjából
Eötvös József, a párbajhős
Eötvös József író, jogász, kultúrpolitikus és az MTA elnöke életéből számos anekdota maradt ránk, amelyekből egy rendkívül színes egyéniség képe rajzolódik ki. Sokat utazott, és több esetben is párbajjal fenyegető incidensbe keveredett.
TovábbAkadémikusok emlékezete
Emlékezés Deák Ferencre (1803–1876), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagjára
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék.
TovábbBorúra derű: 200 éves az Akadémia
2025-ben lesz 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai és egyetemes tudományosság, modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. Ünnepi honlapunkon 2026 végéig kínálunk az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat.
Tovább