Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Bibó István, az MTA levelező tagja
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Szoboszlai-Kiss Katalinnak, a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docensének Bibó Istvánról, a jogászról, politikai gondolkodóról, szociológusról, egyetemi tanárról, 1956-ban a Harmadik Nagy Imre kormány államminiszteréről, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjáról a sorozatban megjelent portrét közöljük az mta200.hu-n.
Az Akadémia küldetése
A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítói szándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzetének és biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.
TovábbAz MTA története
A Magyar Tudományos Akadémia története – I. rész: 1825–1918
Hogyan jött létre gróf Széchenyi István 1825-ös felajánlását követően a Tudós Társaság? Miként vált a nemzeti identitás őrzőjévé, és hogyan változtak a működési feltételei a reformkortól az első világháború végéig? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 1918-ig tartó első részében Fónagy Zoltán történész.
Tovább
A Magyar Tudományos Akadémia története – II. rész: 1918–2019
Miként próbálta megőrizni autonómiáját háborúk és diktatúrák árnyékában a Magyar Tudományos Akadémia? Hogyan járult hozzá mégis a nehézségek ellenére az elmúlt száz évben a magyar tudományosság fejlődéséhez? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 2019-ig tartó második részében Pótó János történész.
TovábbMűvészeti Gyűjtemény
Bemutatkozás
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményt 1994-ben hozták létre az intézményben az alapítás óta felhalmozódott műtárgyakkal kapcsolatos muzeológiai feladatok ellátására. Az MTA Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása az MTA Székház harmadik emeletén, egy eredetileg is a képtárnak tervezett teremsorban volt látható és látogatható. 2017 nyarától azonban a terek felújítása, illetve az ehhez kapcsolódó, előzetes feltárások miatt a tárlat bezárt. A tervezett újranyitás időpontja: 2026 tavasza.
Tovább
Egy elnöki portré születése – Barabás Miklós: Gróf Teleki József
Milyen igényeknek és szempontoknak kellett megfelelnie a festő Barabás Miklósnak az MTA első elnöke portréjának megfestésekor? Az MTA Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotás története.
TovábbAz MTA kincsei
Az MTA Kézirattár kincsei: a Szózat első kézirata
Vörösmarty Mihály, aki a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt, sokat javította a Szózat első kéziratát, amelyet az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őriz.
Tovább
A Kézirattár kincsei: Rohonci kódex
Két híres megfejtetlen kódex ismert a világban, amelyek mindmáig lázban tartják a kódtörőket: az egyik a Voynich-kézirat (amelyet a Yale Egyetem Beinecke Könyvtára őriz), a másik pedig a Rohonci kódex, amely az MTA Könyvtár Kézirattárában található.
TovábbKépek az MTA történetéből
A „sánta dervis”, Vámbéry Ármin hetvennégy éves korában
Vámbéry Ármin (1832–1913) orientalista, turkológus, egyetemi tanár a magyar Kelet-kutatás egyedülálló pályát befutó, sokoldalú egyénisége volt.
Tovább
Teleki Pál és József Ferenc főherceg az Akadémia előtt
Teleki Pál akadémikus, későbbi miniszterelnök Habsburg–Lotaringiai József Ferenc főherceggel a Magyar Tudományos Akadémia bejáratánál a Magyar Földrajzi Társaság 50 éves jubileumi gyűlésének zárónapján, 1922. május 7-én. Mellette díszmagyarban az ugyancsak akadémikus Cholnoky Jenő látható.
TovábbKiadványok
A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai – kétszáz év akadémiai vezetőinek életrajza egy új kötetben
TovábbKét évszázad történelem és tudomány
1925: Első magyar kutatónőként Vendl Mária ásványtani munkáját ismertetik az Akadémián
Vendl Mária kiemelkedő szerepet játszott a hazai ásványtan, azon belül a morfológiai kristálytan művelésében. Nemcsak mineralógusként volt az első nő a magyar tudományban, de ő volt az első, aki női oktatóként egyetemi magántanár (doctor habilis) lett, munkája elismeréseként elnyerte a rendkívüli professzori kinevezést (professor extraordinarius), tudományos eredményeit ismertethette a Magyar Tudományos Akadémián, továbbá ő volt az első női tagja a Magyarhoni Földtani Társulat választmányának is.
Tovább
Tudós és művész – Kodály Zoltán az Akadémián
„Nem kerestem ezt a tisztséget” – fogalmazott akadémiai elnöki beköszöntőjében Kodály Zoltán. A zeneszerző-tudós embert próbáló feladatot vállalt: az intézmény második világháború utáni megújítását. Kodály azt vallotta, tudomány és művészet nem lehetséges egymás nélkül. Dalos Anna írása.
TovábbTörténetek, arcok az MTA múltjából
Eötvös József, a párbajhős
Eötvös József író, jogász, kultúrpolitikus és az MTA elnöke életéből számos anekdota maradt ránk, amelyekből egy rendkívül színes egyéniség képe rajzolódik ki. Sokat utazott, és több esetben is párbajjal fenyegető incidensbe keveredett.
TovábbAkadémikusok emlékezete
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Szinovácz György, az MTA levelező tagja
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal a Szinovácz Györgyről, az MTA levelező tagjáról szóló, Szabadfalvi József, az MTA doktora által írt cikk olvasható a sorozat részeként.
Tovább
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Csengery Antal, az MTA másodelnöke
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Csengery Antal jogászt, politikust, történészt és közgazdászt, az MTA másodelnökét mutatja be.
Tovább
Borúra derű: 200 éves az Akadémia
2025-ben lesz 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai és egyetemes tudományosság, modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. Ünnepi honlapunkon 2026 végéig kínálunk az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat.
Tovább
