Viharfellegek a magyar tenger felett? – Videón az MTA Veszprémi Területi Bizottságának Balaton-konferenciája

A Föld akarata az erdő – Videón az MTA Veszprémi Területi Bizottságának erdészeti konferenciája

z erdő egyszerre érték és felelősség: a védett fajok menedéke, a közösségi élmények színtere és a gazdálkodás helye – ez volt az alapgondolata annak a tanácskozásnak, amelyet a Sokszínű tudomány című programsorozat részeként rendezett az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.

Vidéken nem csak a föld terem – az MTA területi bizottságainak bemutatkozásával folytatódott novemberben az Akadémia ünnepi programsorozata

A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi ünnepségeinek részeként novemberben az MTA területi bizottságai folytatták a Sokszínű tudomány című rendezvénysorozatot. November 6-án tartották a „Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából” című konferenciát, bemutatva az MTA területi bizottságainak történetét és ízelítőt adva az öt vidéki régió legfontosabb kutatási területeinek eredményeiből.

Az MTA mint a nemzeti identitás őrzője – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (5. rész)

Hogyan próbált a nemzetietlenítő abszolutizmussal szemben a 19. században a nemzeti nyelv védelmével és a nemzeti irodalmi politikával ellensúlyt képezni a Magyar Tudományos Akadémia? Erre a kérdésre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Gyáni Gábor történész, az MTA rendes tagja. Írásával folytatódik az Akadémia történetét összefoglaló sorozatunk.

Az első magyar helyesírási szabályzat szerepe a korszakban – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (4. rész)

Mi volt a jelentősége az első akadémiai kiadványnak, amely egyben az első helyesírási szabályzatunk is volt? Erre a kérdésre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Laczkó Krisztina, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének docense, az Eötvös József Collegium aligazgatója. Írásával folytatódik az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.

Barabás Miklós: Arany János

Barabás Miklós Arany Jánost (1817–1882) többször portretírozta; kétszer festményen örökítette meg a költőt. Ezek közül az itt látható képet Barabás már Arany halála után, az Akadémia megrendelésére készítette.

Johann Nepomuk Ender: Görög lány

Johann Nepomuk Ender (1793–1854) bécsi képzőművészeti akadémiai tanulmányai, majd Széchenyi István kíséretében tett itáliai és „görögországi” – a görög területek ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak – útját követően nyert ösztöndíjat, hogy Rómában képezhesse tovább magát. Amint 1830 körül keletkezett önéletrajzában – magáról egyes szám harmadik személyben – írta, „Rómába érkezve (…) hozzákezdett egy kút mellett ülő görög leány megfestéséhez, amivel mindenütt nagy sikert aratott”.

Bugát Pál orvos, akadémikus kezdeményezésére megalakul a Magyar Természettudományi Társulat

Bugát Pál (1793–1865) orvos, egyetemi tanár, 1835-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a magyar orvosi nyelv egyik megteremtője számos tudományos és közéleti kezdeményezéssel gazdagította a 19. századi magyar tudományos életet. Különösen fontos szerepe volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulat megalapításában. A Társulat alapvetően járult hozzá a magyar természettudományos élet megszervezéséhez és a tudományos ismeretterjesztés előmozdításához.

Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA székházára?

1857 július 6-án kelt az a levél, amelyben gróf Dessewffy Emil, az MTA akkori elnöke megköszönte Tokaji Nagy Lajos nyírbogdányi ügyvédnek, hogy nem sokkal korábban, június 25-én gyűjtést kezdeményezett az Akadémia palotájának építésére. A közadakozás eredményeként 1865. december 11-én avatták fel az épületet. A szabolcsi kezdeményezők tettét Nyírbogdányban emléktábla is megörökíti.

Korponay János akadémikust, honvéd ezredest halálra, majd hosszú börtönbüntetésre ítélik a szabadságharc után

Mi volt a bűne és minek köszönhető, hogy végül mégsem hajtották végre az ítéletet az egykori akadémikuson? A kérdésre Bona Gábor, az MTA doktora, nyugalmazott honvéd ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese könyve alapján és Hermann Róbert, az MTA doktora, a Veritas Történetkutató Intézet Dualizmus-kori Kutatócsoport vezetője, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese segítségével keressük a választ.

Egy kevéssé ismert arc a Magyar Tudományos Akadémia alapításának idejéből: Felsőbüki Nagy Pál

Felsőbüki Nagy Pál sok tekintetben megelőzte korát, hiszen már a reformkor ma jóval ismertebb politikusainak nemzedéke előtt sok olyan kérdést vetett fel, és társadalmi problémát fogalmazott meg, amelyet kortársai akkor még talán nem is értettek. Felsőbüki a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában is kulcsszerepet játszott, például közreműködött Széchenyi István híres felajánlásának megtételében is – mondja Melkovics Tamás, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Kerkapoly Károly, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Kerkapoly Károly államtudós, közgazdász, politikus, egyetemi tanár életútját idézi fel.

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Rákosi Jenő (1842-1929), az MTA levelező tagja

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Rákosi Jenő költő, újságíró, műfordító, esztétikus, kritikus, színházigazgató, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja életútját idézi fel.

Az MTA Kézirattár kincsei: Justinus: Epitomae in Trogi Pompeii historias

Vannak könyvek, amelyek szinte megszólalásig kódexnek tűnnek, pedig nyomtatták őket. Ilyen az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött, Ulrich Hahn római nyomdájában készült, 1470-es Epitomae in Trogi Pompeii historias is.

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (kézirat)

Vörösmarty Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja több kéziratát is őrzi az MTA KIK Kézirattára, köztük a Gondolatok a könyvtárban eredeti példányát is.

A MESZ-I, Magyarország első programozható számítógépe

1957 végén már működött, de hivatalosan 1958-ban adták át hazánk első programozható számítógépét, amelyet Kozma László villamosmérnök, az MTA rendes tagja tervezett.

Az álnevén híressé vált Réthy László akadémikus portréja (1912)

„Irodalmunkban, – büszkén mondom – / Nincs több olyan tipikus költő, / Mint Lőwy Árpád, akit ismer, / Immár egy egész emberöltő” – így kezdődik az a költemény, amelyet a pajzán verseiről híressé-hírhedtté vált Lőwy Árpád írt magáról.

Bemutatták a kutatóknak A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetet

A Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében tartották A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet szakmai bemutatóját. A kötet az MTA alapításának 200. évfordulója tiszteletére megjelenő könyvsorozat egyik legfontosabb darabja, létrejöttét az MTA és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete együttműködése tette lehetővé. A könyv szerkesztője Klement Judit, a Történettudományi Intézet Újkori Osztály tudományos munkatársa.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai – kétszáz év akadémiai vezetőinek életrajza egy új kötetben

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntője

Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke köszöntője