A Magyar Tudományos Akadémia története – II. rész: 1918–2019

Miként próbálta megőrizni autonómiáját háborúk és diktatúrák árnyékában a Magyar Tudományos Akadémia? Hogyan járult hozzá mégis a nehézségek ellenére az elmúlt száz évben a magyar tudományosság fejlődéséhez? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 2019-ig tartó második részében Pótó János történész.

Borúra derű: 200 éves az Akadémia

Borúra derű: 200 éves az Akadémia

2025-ben lesz 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai és egyetemes tudományosság, modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. Ünnepi honlapunkon 2026 végéig kínálunk az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat.

Széchenyi István beszédet mond az Akadémia közgyűlésén A Magyar Academia körül címmel

Széchenyi István beszédet mond az Akadémia közgyűlésén A Magyar Academia körül címmel

1841 őszétől Széchenyi egyre hevesebb szópárbajokat vívott Kossuth Lajossal. Talán ekkori az anekdota, miszerint amikor a lapszerkesztő egyik beszéde után a gróf menni készült, de figyelmeztették, hogy Nyáry Pál – Pest megye alispánja, egyébként neves ellenzéki politikus – kíván szólni, így válaszolt: „Fagylalt után nem eszem pacalt!” Amikor megvádolták, hogy a Lánchidat azért szorgalmazza, mert komoly nyereséget zsebelhet be rajta, az újságok – köztük az udvariasan készséges Pesti Hírlap – útján nyilvános megvételre ajánlotta fel részvényeit. 1842 nyarán a gróf újabb Kossuth-ellenes nagy munkán dolgozott, de végül is hiába őrölt a Garaton – „nagy tusa után” úgy döntött, nem adja ki. Ehelyett az akadémiai nagygyűlésen tartott nevezetes, november 27-i beszédében vette komoly bírálat bonckése alá a magyar ellenzék tevékenységét.  Csorba László, az ELTE Történeti Intézet professor emeritusa, az MTA doktora írása.

Tovább
Első útjára készülődik 1959 júniusában az MTA Biológiai Kutatóintézetének (ma: HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) Lóczy Lajosról elnevezett kutatóhajója az intézet kikötőjében, Tihanyban

Első útjára készülődik 1959 júniusában az MTA Biológiai Kutatóintézetének (ma: HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) Lóczy Lajosról elnevezett kutatóhajója az intézet kikötőjében, Tihanyban

Tovább
Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntője

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntője

Tovább
Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke köszöntője

Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke köszöntője

Tovább

Az Akadémia küldetése

A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítói szándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzetének és biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.

Tovább

Az MTA története

A Magyar Tudományos Akadémia története – I. rész: 1825–1918

A Magyar Tudományos Akadémia története – I. rész: 1825–1918

Hogyan jött létre gróf Széchenyi István 1825-ös felajánlását követően a Tudós Társaság? Miként vált a nemzeti identitás őrzőjévé, és hogyan változtak a működési feltételei a reformkortól az első világháború végéig? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 1918-ig tartó első részében Fónagy Zoltán történész.

Tovább

Művészeti gyűjtemény

Bemutatkozás

Bemutatkozás

A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményt 1994-ben hozták létre az intézményben az alapítás óta felhalmozódott műtárgyakkal kapcsolatos muzeológiai feladatok ellátására. Az MTA Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása az MTA Székház harmadik emeletén, egy eredetileg is a képtárnak tervezett teremsorban volt látható és látogatható. 2017 nyarától azonban a terek felújítása, illetve az ehhez kapcsolódó, előzetes feltárások miatt a tárlat bezárt. A tervezett újranyitás időpontja: 2026 tavasza.

Tovább
Egy elnöki portré születése – Barabás Miklós: Gróf Teleki József

Egy elnöki portré születése – Barabás Miklós: Gróf Teleki József

Milyen igényeknek és szempontoknak kellett megfelelnie a festő Barabás Miklósnak az MTA első elnöke portréjának megfestésekor? Az MTA Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotás története.

Tovább

Az MTA kincsei

A Kézirattár kincsei: A Gutenberg-biblia egy lapja

A Kézirattár kincsei: A Gutenberg-biblia egy lapja

Az MTA Könyvtár Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye a világ egyik legelső, mozgatható betűkkel nyomtatott könyvének egy lapját is őrzi.

Tovább
A Keleti Gyűjtemény kincsei: Stein Aurél kasmíri legendáskönyve

A Keleti Gyűjtemény kincsei: Stein Aurél kasmíri legendáskönyve

Tovább

Képek az MTA történetéből

Bartók Béla akadémiai székfoglalója a Magyar Tudományos Akadémián

Bartók Béla akadémiai székfoglalója a Magyar Tudományos Akadémián

Tovább
Az MTA megalapítása

Az MTA megalapítása

Tovább

Kiadványok

A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai

A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai

Tovább

Két évszázad történelem és tudomány

Forradalom az Akadémián

Forradalom az Akadémián

Százhetvenhat évvel ezelőtt, 1848. áprilisában fogadta el az utolsó rendi országgyűlés a polgári Magyarország jogi alapjait jelentő áprilisi törvényeket. A történelmi jelentőségű esemény közvetlen előzménye a március 15-én kirobbant forradalom, majd az első magyar kormány megalakulása volt. A Batthyány-kabinetnek öt akadémikus is tagja volt. Kik és milyen módon vettek részt a korabeli tudósközösség tagjai közül az 1848. március 15-én kirobbant forradalomban? Milyen hatással voltak a Tudós Társaság működésére a történelmi események? E kérdésekre válaszol írásában Katona Csaba történész.

Tovább

Történetek, arcok az MTA múltjából

Eötvös József, a párbajhős

Eötvös József, a párbajhős

Eötvös József író, jogász, kultúrpolitikus és az MTA elnöke életéből számos anekdota maradt ránk, amelyekből egy rendkívül színes egyéniség képe rajzolódik ki. Sokat utazott, és több esetben is párbajjal fenyegető incidensbe keveredett.

Tovább

Akadémikusok emlékezete

Emlékezés Deák Ferencre (1803–1876), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagjára

Emlékezés Deák Ferencre (1803–1876), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagjára

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék.

Tovább