Márai Sándor székfoglalója az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia története – I. rész: 1825–1918

Hogyan jött létre gróf Széchenyi István 1825-ös felajánlását követően a Tudós Társaság? Miként vált a nemzeti identitás őrzőjévé, és hogyan változtak a működési feltételei a reformkortól az első világháború végéig? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 1918-ig tartó első részében Fónagy Zoltán történész.

A Magyar Tudományos Akadémia története – II. rész: 1918–2019

Miként próbálta megőrizni autonómiáját háborúk és diktatúrák árnyékában a Magyar Tudományos Akadémia? Hogyan járult hozzá mégis a nehézségek ellenére az elmúlt száz évben a magyar tudományosság fejlődéséhez? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 2019-ig tartó második részében Pótó János történész.

Bemutatkozás

A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményt 1994-ben hozták létre az intézményben az alapítás óta felhalmozódott műtárgyakkal kapcsolatos muzeológiai feladatok ellátására. Az MTA Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása az MTA Székház harmadik emeletén, egy eredetileg is a képtárnak tervezett teremsorban volt látható és látogatható. 2017 nyarától azonban a terek felújítása, illetve az ehhez kapcsolódó, előzetes feltárások miatt a tárlat bezárt. A tervezett újranyitás időpontja: 2026 tavasza.

Egy elnöki portré születése – Barabás Miklós: Gróf Teleki József

Milyen igényeknek és szempontoknak kellett megfelelnie a festő Barabás Miklósnak az MTA első elnöke portréjának megfestésekor? Az MTA Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotás története.

A Kézirattár kincsei: A zsidó fiú című színmű kézirata

A pápai kollégiumban 1841–42-ben összeismerkedett két diák. Egyikük pápai tanulmányai befejezése után ügyvédbojtárként tanult tovább Kecskeméten, másikuk pedig vándorszínésznek állt. E két diák Jókai Mór és Petőfi Sándor volt, innen eredeztethető a barátságuk.Jókai egy évvel később pályaművet nyújtott be a Magyar Tudományos Akadémia irodalmi pályázatára, A zsidó fiú című drámát, amelynek kéziratát az MTA KIK Kézirattára őrzi.

Az MTA Kézirattár kincsei: a Szózat első kézirata

Vörösmarty Mihály, aki a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt, sokat javította a Szózat első kéziratát, amelyet az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őriz.

A’ Magyar Tudós Társaság rendszabásai

„A' magyar tudós társaság a' tudományok és szép művészségek minden nemeiben a' nemzeti nyelv kimíveltetésén igyekszik egyedül.” Az elfogadott 1831-es rendszabások legelső pontja tömören összegzi az intézmény kettős küldetését. A honi nyelv művelését az intézmény ugyanis nemcsak a tudományokra terjesztette ki, hanem a „szép művészségekre” is, értve utóbbi alatt az irodalmon túl a képzőművészetek különböző ágait.

A „sánta dervis”, Vámbéry Ármin hetvennégy éves korában

Vámbéry Ármin (1832–1913) orientalista, turkológus, egyetemi tanár a magyar Kelet-kutatás egyedülálló pályát befutó, sokoldalú egyénisége volt.  

1925: Első magyar kutatónőként Vendl Mária ásványtani munkáját ismertetik az Akadémián

 Vendl Mária kiemelkedő szerepet játszott a hazai ásványtan, azon belül a morfológiai kristálytan művelésében. Nemcsak mineralógusként volt az első nő a magyar tudományban, de ő volt az első, aki női oktatóként egyetemi magántanár (doctor habilis) lett, munkája elismeréseként elnyerte a rendkívüli professzori kinevezést (professor extraordinarius), tudományos eredményeit ismertethette a Magyar Tudományos Akadémián, továbbá ő volt az első női tagja a Magyarhoni Földtani Társulat választmányának is. 

Tudós és művész – Kodály Zoltán az Akadémián

„Nem kerestem ezt a tisztséget” – fogalmazott akadémiai elnöki beköszöntőjében Kodály Zoltán. A zeneszerző-tudós embert próbáló feladatot vállalt: az intézmény második világháború utáni megújítását. Kodály azt vallotta, tudomány és művészet nem lehetséges egymás nélkül. Dalos Anna írása.

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Mikó Imre, az MTA tiszteleti és igazgatósági tagja

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal MIkó Imre jogászt, művelődés- és gazdaságpolitikust, történészt mutatja be írásában.

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Szinovácz György, az MTA levelező tagja

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal a Szinovácz Györgyről, az MTA levelező tagjáról szóló, Szabadfalvi József, az MTA doktora által írt cikk olvasható a sorozat részeként.

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntője

Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke köszöntője