A „sánta dervis”, Vámbéry Ármin hetvennégy éves korában
Vámbéry Ármin (1832–1913) orientalista, turkológus, egyetemi tanár a magyar Kelet-kutatás egyedülálló pályát befutó, sokoldalú egyénisége volt.
1848–49-es élményeinek hatására érlelődött meg benne a gondolat, hogy erejét a magyarság eredetének nyelvészeti kutatások általi felderítésére fordítsa. Így indult 1861-ben – már az Akadémia levelező tagjaként és támogatásával – az európaiak számára szinte teljesen ismeretlen és veszélyes Közép-Ázsia felé. Dervis inkognitóban tett, óriási hírnevet adó utazása nemcsak nyelvészeti, hanem néprajzi, földrajzi eredményeket is hozott, és kiindulópontja lett további pályafutásának.
Az alábbi, Szabados László gyűjteményéből származó képeslap felső sarkában Vámbéry titkos feljegyzése olvasható arab betűkkel magyar és török nyelven. Lent Vámbéry aláírása látható.