A Magyar Tudományos Akadémiának alapítását követően évtizedekig nem volt saját székháza. 1858-ban báró Sina Simon nagy összegű, 80 000 forintos adományt tett a Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítésére. Az adomány országos mozgalmat indított el, amely váratlanul nagy visszhangra talált. 1860-ra már annyi pénz gyűlt össze, hogy meg lehetett tenni a tervezés és az építés előkészületeit. A Friedrich August Stüler tervei alapján 1862–65 között közadakozásból felépült palota a neoreneszánsz historizmus nyitányát jelentette Magyarországon, architektúrája és szelleme döntően befolyásolta a magyar építészet további alakulását.
