Képek az Akadémia történetéből – A Tudományos Akadémia közgyűlésének közönsége (1934)

 A kép bal szélén József királyi herceg, mögötte gróf Bethlen Istvánné, tőle jobbra gróf Apponyi György, gróf Apponyi Albert özvegye és gróf Apponyi Júlia Mária    


Fotós: Fotó: gyujtemenyek.mnm.hu

„A két világháború között sajátos kettősség jellemezte az Akadémiát. Szellemisége és vezetése makacsul őrizte 19. század végi avult konzervativizmusát, amely elsősorban az élet- és természettudományok elutasításában nyilvánult meg. Tovább rontotta a helyzetüket, hogy a kutatásokra fordított támogatásokat mechanikusan osztották szét a három osztály hat alosztálya között, így a világszerte felfutóban lévő kémiára, biológiára, orvos- vagy műszaki tudományra stb. csak a támogatás hatoda jutott a Természetrajzi Alosztály keretében. Ugyanakkor olyan méltán világhírű természettudósok kerültek be az Akadémia tagjai közé, mint az első hazai Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus, Kandó Kálmán gépészmérnök vagy Zemplén Géza kémikus. Ugyanebben az időszakban felmérhetetlen veszteség érte a magyar tudományosságot a kort beárnyékoló antiszemita diszkrimináció miatt. A numerus claususként ismert, 1920. évi XXV. törvénycikk nyomán sokan kényszerültek külföldi továbbtanulásra, illetőleg arra, hogy kutatói pályájukat más országban folytassák. Számtalan itthon maradt tehetség pedig örökre elveszett a tudomány számára.”

(Részlet Pótó János történésznek az MTA történetéről írt, az mta200.hu-n olvasható cikkében)