Telekcsere-szerződés a Dunagőzhajózási Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia között a telkek helyszínrajzával

Forrás: MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye K 1272/2–1
6 fol. német kézirat, illetve kézirajz, toll, tus, tempera, akvarell, papír, 342 × 202 mm, a helyszínrajz, 355 × 470 mm 

Dessewffy Emil elnök kérésére Pest város vezetősége 1860 márciusában kijelölte – és részben ingyen átengedte – azt a telket, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia palotája felépülhet. A mai Széchenyi, Akadémia és Arany János utcák határolta telek adásvételi szerződését 1860. május 12-én kötötte meg Pest városa és a Tudós Társaság. Dessewffy már a telek megvétele előtt csaknem egy hónappal, az április 18-án tartott igazgatótanácsi ülésen felvetette, hogy a telket ki kellene cserélni a Dunagőzhajózási Társaság szomszédos, a Franz Josefs Platz-cal határos telkével. A cseréről szóló szerződés meglehetősen hamar, 1860. augusztus 31-én megszületett; az Akadémia tulajdonjogát még az év decemberében bejegyezték a telekkönyvbe. A szerződést az Akadémia részéről az építési bizottság tagjai – gróf Dessewffy Emil elnök, báró Eötvös József alelnök, gróf Károlyi György igazgatótanácsi tag (’ motio 20.1–7) – írták alá, a Dunagőzhajózási Társaság igazgatósága részéről pedig Johann Simon von Sina (1804–1869) elnök és Wodianer Mór (1810–1885) kirendelt császári és királyi biztos voltak az aláírók.

(Forrás: Épület-, intézmény- és gyűjteménytörténet –150 éves az Akadémia székháza
Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Szerkesztette: Bicskei Éva és Ugry Bálint
Budapest 2018)