Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA székházára?

„Szellemi érzék ád súlyt nemzetiségnek, és csak azt, mi súlyos, nem képes a történelmi viharok fuvalma elsepreni” – e szavakkal méltatta a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Dessewffy Emil 1857 júliusában a Nyírbogdányból indult kezdeményezést, amelynek célja az MTA székházának felépítését segítő gyűjtés megszervezése volt. A szabolcsi birtokosok, ügyvédek és bírák tettét méltató köszönőlevelében az MTA egykori elnöke így fogalmazott: ők „egy oly óhajtásról, melly sok kebelben él, oly cselekvésre mentek által, mely annak létesítése elősegítésére van számítva”.

Az egykori kezdeményezők akkor még nem tudhatták, csak remélhették, hogy kezdeményezésük visszhangra talál. 1913-ban az Est című lap egyik számában közlemény jelent meg, amelyben a tudósító megemlíti: „az Akadémia palotájának megépítésére vonatkozó mozgalom Szabolcsból indult ki. Az 1857-ik év június 25-ik napján Nyírbogdányban egy úrbéri rendezési és tagosítási perben egybegyűlt birtokosok, ügyvédek és bírák előtt ebédközben említette fel Balásházy János akadémiai tag, hogy az Akadémia még mindig bérházban van elhelyezve, s az elbeszélés hatása alatt Tokaji Nagy Lajos nyomban egy írásbeli felhívást fogalmazott meg adakozásra. Az első aláíró Újhelyi Róbert volt, ki 40 pengőforintot írt alá.”

Nem kellett csalódniuk. A Habsburg-abszolutizmus korában a magyar kultúra ápolása politikai kérdés is volt, a magyar tudományosság legfőbb intézményének székháza nemzeti üggyé vált. 1860-ra már annyi pénz gyűlt össze – és a politikai viszonyok is oly mértékben megenyhültek –, hogy el lehetett kezdeni készülni a tervezésre és az építkezésre.

Az MTA új székházának avatása 1865-ben A Vasárnapi Ujság című lap így írt az eseményről: „A magyar tudományos akadémia ez idei nagygyűlése, egyúttal megnyitási napja is volt az uj palotának. Decz. 11-én történt először, hogy a tudománynak ez ünnepét azon palota sugárzó csarnokaiban ülték meg, melyet a nemzet lelkes áldozatkészsége emelt szellemkincsei őreinek. E palota, mely legdíszesebb terünk ékességét képezi, be van fejezve s az épület nemes arányai a kedvező térviszonyok folytán, teljes érvényre juthatnak. A főhomlokzat előtt tágas tér nyílik honnan a szem szabadon legelhet az épitészeti styl szépségein s a gazdag ornamentika érdekes részletein.” 
Forrás: OSZK EPA

A tudomány palotája ma már nem csupán a magyar tudományosság szimbolikus központja, hanem Budapest egyik ékessége is. Az egykori szabolcsi hazafiak mai utódai, a Nyíri Honvéd Egyesület, Nyírbogdány község vezetősége, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata pár éve emléktáblát emeltek az alábbi szöveggel, hogy így örökítsék meg elődeik nemes tettét.