Az MTA Kézirattár kincsei: A verespataki tábla

1900 éves (az i. sz. 2. századból való) viasz írótábla Verespatakról. Az erdélyi Alsó-Fehér vármegyében lévő Verespatak (mai román neve: Roşia Montană) térségében már a Római Birodalom idején is aranybánya üzemelt, és az ott folyó munka sok dokumentációt tett szükségessé: szerződéseket, adásvételi ügyletek részleteit kellett rögzíteni.

Az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött fatáblára dermesztett viaszba egy latin nyelvű bányászati szerződést karcoltak. Bár az úgynevezett „verespataki tábla” csak egy darabból áll, ezeket a viasz írótáblákat gyakran kettesével-hármasával kapcsolták össze, amelyeket így diptychonnak vagy triptychonnak neveztek. Verespatak a római aranybányászat számos emlékét őrzi. A kétezer éves római kori bányajáratok ma is látogathatók a településen. E tábla a Kézirattár legidősebb műtárgya.

Készült Babus Antal, az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye vezetője előadása alapján. Az MTA KIK egy évvel az MTA bicentenáriuma után, 2026-ban ünnepli alapításának kétszázadik évfordulóját.