Az MTA Kézirattár kincsei: Bolyai János – Appendix
Bolyai János a nemeuklideszi geometria atyja. A nemeuklideszi geometria kidolgozása az egyik legnagyobb felfedezés a matematika történetében, a 20. századi matematika számtalan vívmánya a Bolyai által feltárt törvényszerűségeken alapszik. Bolyai Appendix. Scientiam Spatii absolute veram exhibens... (A tér absolut igaz tudománya...) tézisalkotó tanulmánya 1832-ben jelent meg édesapja, Bolyai Farkas Tentamen című könyvében.
Ennek a tanulmánynak azt a példányát őrzi az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, amely Bolyai János munkapéldánya volt.
A címe azért Appendix (Függelék), mert eredetileg a Tentamen végéhez volt csatolva, költségcsökkentési okokból. De azért készültek különnyomatok is, és a Kézirattárban őrzött példányra maga Bolyai János írt megjegyzéseket fekete ceruzával. Sőt van olyan lap a különnyomaton, amelyen Bolyai Farkas kézírása is olvasható a fia, Jánosé mellett.
Kezdetben a Magyar Tudományos Akadémia sem ismerte fel Bolyai felfedezésének jelentőségét, így évtizedeken keresztül nem vett tudomást a magyar tudományosság a matematikus munkásságáról. Szerencsére egy temesvári születésű építész, aki szenvedélyes gyűjtő volt, felismerte a tanulmány értékét, megőrizte, és később tőle vásárolta meg az Akadémia. A tanulmány megjelenésekor nagy kolerajárvány pusztított Magyarországon, így a különnyomaton is látszanak a korabeli fertőtlenítés nyomai.
Készült Babus Antal, az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye vezetője előadása alapján.
Az MTA KIK egy évvel az MTA bicentenáriuma után, 2026-ban ünnepli alapításának kétszázadik évfordulóját.