Az MTA Kézirattár kincsei: Kőrösi Csoma Sándor síremléke festményen
Kőrösi Csoma Sándornak már életében számos tisztelője volt, köztük Széchenyi István. A legnagyobb magyar egészen haláláig döblingi íróasztalán tartotta a nagy nyelvtudós dardzsilingi síremlékét ábrázoló festményt, amelyet napjainkban az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őriz.
A kis, ovális alakú festményt Széchenyi István Béla nevű fia vásárolta 1858-ban Londonban, és ajándékozta apjának. A kép keretén körbefutó szöveget maga Széchenyi írta. Így szól: „Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtul lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a Magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távul a hazátul alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében. Az itt ábrázolt sírkő nyugszik hamvain. Britt Társaság emelte tudományos érdemeiért. Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetek védőre, hanem törhetlen honszeretet, zarándoki önmegtagadás, és vasakarat. Vegyetek példát, hazánk nagyai és gazdagai, egy árva fiún, és legyetek hű magyarok tettel nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogatással!” Kőrösi Csomát akkor érte a halál, amikor 1842-ben Kalkuttából Lhászába tartott. Egy mocsáron próbált meg gyalogosan átkelni, és maláriát kapott. Dardzsilingbe még eljutott, de április 11-én elhunyt. Sírhelyétől látszik a Himalája harmadik legmagasabb csúcsa, a Kancsendzönga. Síremlékét a brit Royal Society emeltette, hálából a Kőrösi által írt első angol–tibeti szótárért.
Készült Babus Antal, az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye vezetője előadása alapján. Az MTA KIK egy évvel az MTA bicentenáriuma után, 2026-ban ünnepli alapításának kétszázadik évfordulóját.