Az MTA Kézirattár kincsei: a Szózat első kézirata
Vörösmarty Mihály, aki a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt, sokat javította a Szózat első kéziratát, amelyet az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őriz.
A vers kezdősorai eredetileg a következőképpen hangoztak: „Hazádhoz, mint szemedhez, tarts híven oh magyar.” Végül a „szemedhez tarts híven” változatot elvetette, áthúzta, és fölé írta, hogy „rendületlenül”. A költő feltehetőleg a Magyar Tudományos Akadémia egyik ülésén kezdte fogalmazni az első vázlatot, mivel a kéziraton látható Vörösmarty saját kezű bejegyzése arról, hogy két erdélyi tudóst akadémikussá kellene választani. A Szózat 1836-ban született, és először 1837-ben jelent meg az Aurora című almanachban. Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg, és a zeneművet még abban az évben bemutatták a Nemzeti Színházban. Sokan voltak, akik a Szózatot tették volna meg nemzeti himnusznak a Himnusz helyett. Kölcsey verse egyébként szintén az Aurorában jelent meg nyolc évvel korábban. A Himnuszt egy évvel a Szózat után zenésítette meg Erkel Ferenc, a győztes pályaművét elbíráló zsűriben ott ült Vörösmarty Mihály is.
Készült Babus Antal, az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye vezetője előadása alapján.
Az MTA KIK egy évvel az MTA bicentenáriuma után, 2026-ban ünnepli alapításának kétszázadik évfordulóját.