Bemutatkoztak a magyar tudományosság erdélyi műhelyei az Akadémián – Videókon a bicentenáriumi ünnepi programsorozat

„A határokon átívelő magyar tudományos integráció, az együttműködés a bel- és külföldi magyar tudományosság képviselői között sok kihívást jelentő feladat. Egymástól sokszor nagyon távol született, más kulturális közegben felnőtt, nagyon eltérő körülmények között élő és kutató emberek közössége számára kell szellemi otthont biztosítani. E közösség együvé tartozásának érzéséhez az alapot a magyar nyelv, valamint a magyar szellem által létrehozott kulturális és tudáskincs ápolásának, illetve az egyetemes tudományos eredmények gazdagításának szándéka adja. Saját tudományágának művelése iránti szenvedélyes elkötelezettsége mellett ez a szándék köti össze a Kárpát-medencében a mai határainkon innen és túl élő, illetve a tudományt szülőhazáján kívül művelő, távoli diaszpórában élő, de magyar gyökereit féltve őrző kutatót” – fogalmazott Freund Tamás, az MTA elnöke a határon túli magyar tudományos intézetek és szervezetek május végéig tartó rendezvénysorozatának május 12-i nyitórendezvényén.

A nyitónapon Kocsis Károly „Magyar tudományosság határainkon túl” című előadása után Telegdi Gréta Anna, a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség orgonistája adta elő Peter Wittek az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítása ünnepére komponált indulóját zongorán, majd Bitay Enikő, az MTA külső tagja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke tartott előadást az MTA-nak az EME megalakulásában és fejlődésében betöltött szerepéről. Bogdándi Zsolt és W. Kovács András, az EME Jakó Zsigmond Kutatóintézet munkatársai az Erdély középkori és kora újkori történetének feldolgozásához rendelkezésre álló forrásokról és adattárakról, illetve az intézet forráskiadási programjáról beszéltek. A résztvevők Tamásné Szabó Csilla beszámolóját is meghallgathatták a Magyar Nemzeti Helynévtár Program erdélyi munkálatairól. Kisfilmekből képet kaphattak az EME kutatásairól, majd Biró Annamária számolt be az erdélyi tudományos könyvkiadás eredményeiről. A nyitóünnepségről és az Erdélyi Múzeum-Egyesület konferenciájáról készült felvétel itt tekinthető meg:

Május 13-án a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) mutatkozott be. „A kiválóság hagyománya” című szakmai napot Markó Bálint egyetemi tanár, a BBTE magyar tagozatvezető rektorhelyettese nyitotta meg, majd Bartos-Elekes Zsombor (Magyar Földrajzi Intézet) tartott előadást Cholnoky Jenő kolozsvári hagyatékáról és az azt bemutató villámtárlatról. Az egész napos konferencia előadásairól készült videókat összefogó lejátszási listánkat itt lehet megtekinteni:

Május 14-én az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága (KAB) tartott az MTA székházának Felolvasótermében szakmai napot, amelyet Nagy László, a KAB elnöke, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem fizikusprofesszora nyitott meg. A délelőtti és délutáni tudományos előadások az erdélyi magyar tudósok eredményeiről adtak számot, az ember szolgálatába állított kémiai biotechnológiától kezdve a logika és a káosz találkozásán és az attoszekundumos fényimpulzusokon át a magyar irodalomtörténet transzkulturális szempontjaiig. A tartalmas konferenciát erdélyi doktoranduszok bemutatkozásai zárták. Videóink lejátszási listáját itt lehet megtekinteni:

Május 15-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem mutatkozott be az MTA székházának Felolvasótermében, „Együtt a tudományért Erdélyben” című konferenciájukat a Teller Ede-emlékérem átadásával nyitotta meg Tonk Márton rektor. A díjat idén a Magyar Tudományos Akadémiának ítélte oda az egyetem szenátusa, az elismerést az MTA köztestületének nevében Freund Tamás, az MTA elnöke vette át. A díjátadást tudományos előadások sora követte, ezeken szó esett egyebek mellett a magyar felsőfokú erdészképzés erdélyi vonatkozásairól, kolozsvári műemléki kutatásokról, anyagtudományról, a székelyekről alkotott irodalmi kép változásairól, robotrajok és ökológiai hálózatok modellezéséről és szabályozásáról. A konferencián készült videóinkat az alábbi lejátszási listában lehet megnézni:

A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) május 19-én tartotta meg szakmai napját, amelynek keretében többek között Szilágyi Ferenc a Partium régiót, Maior Enikő a Partiumi Keresztény Egyetemet mutatta be, míg Fleisz János nagyváradi, bihari kötődésű kiemelkedő akadémikusokról tartott előadást. A jelenlévők „Várad, a sokarcú város” címmel egy kerekasztal-beszélgetést is meghallgathattak. Boka László, Magyari Sára, Balogh Andrea, Mihálka Nándor és Emődi Tamás Nagyvárad múltjáról és jelenéről cseréltek eszmét az elmúlt 200 év tükrében. A PKE programjába az alábbi videók nyújtanak betekintést: