Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke köszöntője

Tisztelt Érdeklődő, kedves Látogató!

Magyarországon még az iskolás gyermekek is ismerni szokták azt a nevezetes tényt, hogy 1825 novemberében a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására. Kevesebben tudják, hogy az Akadémia későbbi első elnöke, gróf Teleki József 1826 márciusában a több nemzedék óta gyarapított családi könyvtárát adományozta az Akadémiának, s megteremtette ezzel működési alapfeltételeinek egyikét, a tudós társaság első tudásbázisát. A két nagyszerű alapító gesztus a modern magyar nemzetet és annak államát megalapozó, páratlan fényű korszak, a magyar reformkor szimbolikus cselekedete. Egyszerre érvényesült bennük e korszak két meghatározó törekvése: a hazát és a hozzá kötő nemzeti érzést megerősíteni a tudományos kutatás központi intézményének megteremtésével s biztosítani az emberi haladás egyik hajtóerejét, a tudományos szemléletek és módszerek korszerűségét, az európai nemzetekkel való közös munkálkodásban megvalósuló, egyenrangú gondolatcserét.

A két jeles évfordulóra a Magyar Tudományos Akadémia akként emlékezik, hogy a 2025 májusától 2026 decemberéig tartó másfél évet bicentenáriumi eseménysorozattal tölti meg, amelynek központi fórumaként működteti az MTA200 honlapját.

Ha valaki képet akar alkotni róla, miféle célokat képes előmozdítani és milyen eszközöket használhat fel egy ilyen emlékév, elegendő, ha rápillant arra a honlapra, amely az Akadémia történetének talán legnevezetesebb főtitkárára, a posztot 1865 és 1879 között betöltő Arany Jánosra emlékezik. A költő születésének bicentenáriumát 2017-ben ünnepeltük, s a tudományos rendezvények (konferenciák, műhelytanácskozások, előadás-sorozatok, felolvasások) számos maradandó eredményt hoztak. Az interneten nyilvános szolgáltatások nyíltak meg (bibliográfiák, szövegtárak, hangtárak, nemzeti kézirat-repozitórium), kiadványok sora készült (kézikönyvek, szövegkiadások, tanulmánykötetek, monográfiák, kiállítás-, gyűjteményi és tárgykatalógusok), amelyek együttesen érdemben megújították az életmű értelmezési irányait.

Vajon lehet-e hasonló módon megújítani a közismereti tudást, valódi értékeket bemutatni és népszerűsíteni akkor, amikor nem egyetlen, mégoly jelentős nemzeti klasszikusról van szó, hanem 200 év tudományos kutatásának és kutatásszervezésének egészéről? A feladat szinte beláthatatlan: igényt tarthat a figyelemre minden tudományág minden szakterülete és intézményeik, két évszázad teljes tudományos fejlődése, de leginkább mégis azok a kutatási eredmények, amelyeket a társadalom hasznosítani tudott, amelyek közös nemzeti értékeinkké lettek, a testi vagy a szellemi jóllétünket szolgáló közjavakká alakultak át. E hihetetlen bőségben kétféleképpen fogunk cselekedni.

Egyfelől szólni fogunk a tudományok és intézményeik történetéről. Ez a megközelítés mindig is termékeny nézőpontja volt és maradt azoknak az alapvetően történeti és többnyire nemzeti horizontú tudományágaknak, amelyeket ma az Akadémia I. és II. Osztálya képvisel (történet- és néprajztudomány, irodalom-, nyelv-, zene-, művészet- és filozófiatörténet). De valójában egyetlen tudományág sem lehet meg történeti önreflexió nélkül. A kutatások és felismerések irány-, ütem-, hangsúly- és paradigmaváltásainak története elhanyagolt vagy elsikkadt meglátásokat, aspektusokat eleveníthet fel, tehet újra termékenyekké. A tudományok támogatásának, finanszírozásának ugyancsak megvan a maga története. A nagy tudományos egyéniségek gyakran ambiciózus és sikeres tudományszervezők: intézményeket, országos kutatási főirányokat, nemzeti alapkutatási programokat alapítanak. Kutatóbázisaik megteremtésének, mindenkori szemléleti és technológiai korszerűsítésének, a nemzetközi trendekhez való kapcsolásának fordulatos, olykor szenvedélyes története van. Abban az időben, amikor a Magyar Tudományos Akadémia a nemzet legjelentősebb kutatóintézet-hálózatának közvetlen irányítási feladatait is ellátta – sok évtizeden át, az országos tudománypolitikában bekövetkezett és 2019-ben erőteljesen érvényesített fordulatig –, minden tudományterület intézménytörténete és a tudományirányítás szervezettörténete egyben az Akadémia története is. Az Akadémia elnökeinek és főtitkárainak portréi megmutatják az Akadémián belüli és az Akadémia körüli tudományszervezési és tudománypolitikai célképzetek változó korszakait és rendszereit. Rendkívül sokat elárul az, hogy ki hol, miben kereste a tudományos kiválóságot, a nemzetközi tudományossággal való együtt mozgás lehetőségét vagy éppen a nemzeti kulturális hagyományok feltárásának, a magyar nyelvű kultúra formálásának módját és eszközeit, a tudomány magyar nyelvű művelésének sajátosságait. A bicentenárium keretében minden tudományág reflektálni fog önnön történetére, korszakos egyéniségeire, meghatározó műhelyeire; előkészületben vannak ilyen tárgyú kötetek, konferenciák, kiállítások.

Másfelől szólni fogunk tudományaink és intézményünk mai helyzetéről. A tudományterületek mai problémáinak, elveinek és téziseinek közérthető bemutatása is érzékeltetni tudja, hányféle alternatíva közötti választásokban halad előre a tudományos kutatás, s hogy bármely meglátás hányféle módon kapcsolódhat a társadalom változó kérdéseihez, problémáihoz, az azokra kínált megoldási javaslatokhoz. Amikor 2019-ben az Akadémia küldetésnyilatkozata rögzítette, hogy a nemzet tanácsadójaként gondolkodik és tevékenykedik, a nemzeti érdek és a társadalmi közjó hosszú távú és felelős képviseletére esküdött fel. Hivatása olyan tanácsadás, amely az igazolt tudományos felismerésekre épít. Kutatói kapacitás híján ma a köztestületi tagjainak kutatóhely szerint igen tagolt, de értékek és minőségek melletti kiállásban mégis jó eséllyel egyesíthető ereje áll az Akadémia rendelkezésére. Az ő szakmai igényességük a legjobb biztosíték arra, hogy a hiteles tudománykommunikáció az évforduló által megteremtett alkalmakon is folytatódjék, kifejezve azt, hogy ez a hitelesség és minőség a legjobb akadémiai tradíciókon nyugszik.

Az akadémiai bicentenárium megünneplését előkészítő elnökségi bizottság a történeti és a jelenkori fókuszú eseményeknek egyaránt bőséges választékát készíti elő az emlékévre a legszorosabb együttműködésben a tudományos osztályok kezdeményezéseivel és törekvéseivel.

Az MTA200 webportál feladata, hogy tudósítson mindazokról az alkalmakról, az emlékév minden olyan tudományos és tudomány-népszerűsítő programjáról, kiállításáról, kiadványáról, találkozási lehetőségéről – továbbá elkészítsen és bemutasson olyan hosszabb-rövidebb filmeket és podcastokat –, amelyek akár történeti horizontban, akár mai állapotában láttatják az Akadémiát, a mindenkori tagjai, kutatói, ösztöndíjasai, doktori címét viselő szakemberei által elvégzett kutatásokat, azok hazai és nemzetközi jelentőségét, a nemzet javára fordított vagy fordítható eredményeit.

Őszintén remélem, hogy a honlap olvasóink megelégedésére fog szolgálni, s kedvet ébreszt a rendezvényeinken való minél több személyes részvételre, aktív bekapcsolódásra is.

Kecskeméti Gábor

az Akadémia és Könyvtára 200 éves Évfordulójának Megünneplését Előkészítő Elnökségi Bizottság elnöke