Kiállítások
Mátyás király és Einstein egy kiállításon a 200 éves Akadémián
Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. Megnézné őket eredetiben?
A 2025. november 5-én megnyíló, 200 év kincsei című kiállítás az Akadémia, rajta keresztül Magyarország 19–20. századi történetének fontosabb eseményeit, kimagasló személyiségeit mutatja be a nagyközönség számára ritkán látható kéziratokkal, képekkel és műtárgyakkal.
Az MTA Könyvtára és Művészeti Gyűjteménye által őrzött, a nemzeti identitást meghatározó tételek legtöbbje a középiskolai irodalom- és történelemkönyvekből mindenki számára ismert, és november 5-től eredetiben is megtekinthető az MTA székházában, a budapesti Széchenyi István téren. Csak néhány példa: Vörösmarty Mihály íróasztalán nemcsak sakk-készlete, hanem a Szózat eredeti kézirata is látható lesz.
Forrás: MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye (K 721)
Arany Jánosnak, az Akadémia titoknokának Kapcsos könyve mellett barátja, Petőfi Sándor relikviái kapnak helyet, Madách Imrét pedig Az ember tragédiája eredeti kézirata képviseli, amelyen Arany János rájegyzései is olvashatók. Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila, Illyés Gyula személyes súrlódásait egymás mellé helyezett verseikkel „békévé oldja az emlékezés”, Radnóti Miklósra pedig viharkabátja zsebében talált kéziratos verseivel, a közel két éven át a föld alatt pihenő Bori notesszel emlékezünk.
Az Akadémia palotájának harmadik emeleti termeiben – ahol eredetileg a Szépművészeti Múzeum elődintézménye, az Országos Képtár kapott helyet – az intézmény legkiemelkedőbb tagjainak portréit láthatja a közönség. Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József, Arany János és az Akadémia további jelentős szereplőinek jól ismert arcképei sorakoznak a falakon. A kiállított festmények és szobrok a 19. századi hazai és osztrák művészet legkiválóbb alakjainak, köztük Johann Nepomuk Endernek, Barabás Miklósnak, Friedrich von Amerlingnek, Anton Einslének, Izsó Miklósnak, Székely Bertalannak, Than Mórnak, Madarász Viktornak vagy Strobl Alajosnak az alkotásai.
A kiállítás gazdag portréválogatása arról mesél, hogy mi volt ezeknek a képeknek a szerepe az Akadémia közösségi emlékezetének kialakításában, és hogyan került ez átfedésbe a 19. századi függetlenségi és reformmozgalom során kialakult nemzeti emlékezettel. Ezenkívül a tárlat azt a kérdést is körüljárja, hogyan vett részt az Akadémia a nemzet kortárs (de már elhunyt) jelesei és a régmúlt nagyjai kultuszának megteremtésében, formálásában, fenntartásában.
A kiállítás diák-, nyugdíjas- és egyéb csoportokat is fogad. A diákokat múzeumpedagógiai játékok várják, a tanárokat pedig arra biztatjuk, hogy tartsák meg nálunk az óráikat közvetlenül az eredeti kéziratok vagy más irodalmi-történelmi ereklyék és portrék mellett.
MTA Művészeti Gyűjtemény, ltsz. 13
akadémiai megrendelés, 1883
Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
Május 6. és október 26. között volt látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólította meg, hanem valamennyi érdeklődőt, akit foglalkoztat, miként formálja a tudás és a tudomány mindennapi életünket.
Kurátor: Császtvay Tünde
Látványtervező: Pintér Réka
A kiállítás elrendezése részben kronologikus volt, ugyanakkor az egyes blokkok önmagukban és más viszonyrendszerben is értelmezhetők voltak.
Ezt támogatta az egyes tematikai egységek installációjának egymástól teljesen eltérő látványvilága és hangulata is.
A több mint 800 kiállítási tárgy között olyan különlegességek is megtekinthetők voltak, mint például gróf Széchenyi István adományozólevele az Akadémia megalapítására, Kisfaludy Károly halotti maszkja, a székház egykori homlokzatát díszítő oroszlánfejek vagy éppen Karikó Katalin Nobel-díja. A kiállítási tárgyak mellett, meghatározott pontokon látványos virtuális tartalmak és megoldások, valamint Orosz Klára szobrászművész alkotásai adtak lehetőséget a tudomány, kultúra és történelem közötti mélyebb összefüggések feltárására.
A kiállítást megnyitó köszöntőjében Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA-nak a nemzet elmúlt két évszázadában betöltött szerepét méltatta. Mint mondta: "Széchenyi szemében az Akadémia olyan nemzeti intézmény, amely mindenekelőtt magát a nemzetet segíti megformálni: a nemzetnek ad identitást, a nemzet múltját regisztrálja, a nemzeti tradíciókat őrzi, ápolja és erősíti fel. Tény: az Akadémia kétszáz évvel ezelőtt a magyar nyelv kiművelésének, a magyar irodalom fejlesztésének, a magyar történelem kutatásának, a magyar közjog történeti megalapozásának céljával jött létre. De ez a szándék – mint a jó mag, amely jó földbe hull – kezdeti önmagánál sokkal több termést hozott: az Akadémia munkája a teljes magyar szellemi élet gyarapodásához, a magyar nyelven művelt egyetemes tudományok fejlődéséhez, és a magyar tudomány nemzetközi beágyazódásához vezetett."