Kegyeleti és tudományos megemlékezés Fraknói Vilmosról
Halálának századik évfordulóján felavatták a Magyar Tudományos Akadémia egykori főtitkára, később másodelnöke felújított síremlékét a Fiumei úti sírkertben.
A nagyváradi, majd a római emlékkonferencia és a lateráni koszorúzás után a Fraknói-centenárium budapesti kegyeleti megemlékezését 2024. november 19-én, Fraknói Vilmos halála 100. évfordulójának vigíliáján tartotta meg a nevét viselő kutatócsoport együttműködésben a Nemzeti Örökség Intézetével.
Kollár László Péter, az MTA főtitkára Fraknóinak az Akadémiához fűződő sokrétű kapcsolatáról beszélt. Ennek részeként tíz éven át ráhárult az Akadémia teljes adminisztrációjának irányítása.
Ez irányú tevékenysége alapvető jelentőségű volt az egész MTA korszerűsítésében, azon struktúra és szerep kialakításában,
amelynek köszönhetően az 1860-as évekre válságba jutó, de azon sikerrel túllendülő intézmény nemcsak a történettudományban, hanem a többi tudományágban is meghatározónak bizonyulhatott – 1949-ig gyakorlatilag változatlan szerkezetben.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy örökségünk megőrzése nem korlátozódhat a szellemi örökség továbbadására, hanem fizikai mivoltukban is meg kell őriznünk és méltó állapotban kell tartanunk azokat a helyeket, ahol emlékezhetünk, ahol leróhatjuk kegyeletünket. Ennek jegyében került sor Fraknói síremlékének restaurálására.
A HUN-REN–PPKE–PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport részéről Tusor Péter mondott beszédet. Mint elmondta, a neves katolikus történész római tudományos örökségét két évtizede vállalta fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen bíboros úr támogatásával kezdeményezése, mely a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával 2012-ben intézeti kutatócsoporttá alakult, s 2017-től viseli Fraknói Vilmos nevét.
Végül Marie-Therese Arnbom történész, Fraknói Vilmos oldalági, Bécsben élő rokona beszélt arról, hogy a tudós püspök Karolina és Terézia nevű leánytestvéreinek Bécsben élő leszármazottai között mindig is elevenen élt a neves családtag emléke. Az oldalági rokonságból többen is megjelentek a megemlékezésen, köztük Fraknói Terézia húgának 1935-ben született unokája, a most 89 éves Christiane Arnbom.
A beszédeket követően a felújított síremléket Török Csaba címzetes prépost, egyetemi tanár, az esztergomi bazilika – ahol 1865-ben Fraknóit pappá szentelték – plébániai kormányzója áldotta meg. A megemlékezést koszorúzás zárta. A síron a család, a NÖRI, az MTA, a Fraknói Kutatócsoport, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, valamint Miskolc Város Önkormányzata helyezte el a tisztelet és kegyelet virágait.
A temetői kegyeleti program után a tudományos megemlékezést Fraknói életének fontos helyszínén, a Központi Szemináriumban tartották, amelynek 1858–1864 között növendéke volt. Az emlékülésen Birher Nándor dékán méltatta a Fraknói Vilmos nevét viselő kutatócsoport két évtizedes kutatási eredményeit, egyebek mellett a Collectanea Vaticana Hungariae kötetsorát.
Lamm Vanda, az MTA társadalomtudományi alelnöke az Akadémia képviseletében mondott emlékező méltatást Fraknói Vilmosról. Szólt akadémiai tisztségeiről, szerepéről, valamint tudományos örökségének ápolásáról, amelyben fontos szerepe volt az MTA Lendület Programjának, majd támogatott kutatóhelyi programjának. Az alelnöki beszédet követően Solymosi László akadémikus, az MTA II. Osztályának tagja – melynek Fraknói volt egykor osztálytitkára – méltatta a 100 éve elhunyt pap-történész szerepét a magyar történettudomány megalapozásában. Szintén kiemelte az akadémiai Lendület Program szerepét Fraknói római tudományos öröksége folytatásában.
A tudományos emlékülés második részének középpontjában a Collectanea Vaticana Hungariae (I/24) sorozatban megjelent Fraknói Emlékkönyv. Fraknói Vilmos (1843–1924) püspök, történész, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának emlékezete című, Tusor Péter és Kanász Viktor által a centenárium alkalmából szerkesztett kötet bemutatása állt. A kötet a X. Fraknói Akadémia keretében Nagyváradon tartott tudományos emlékkonferencia előadásainak érdemben kibővített anyagát tartalmazza.
Zakar Péter, az SZTE rektorhelyettese a 19. század szakértőjeként vázolt panorámaszerű körképet a tanulmányokról, Török Csaba, az Esztergomi Hittudományi Főiskola egyetemi tanára pedig teológusként és papként szólt a kötetről. Az esemény végén Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, a Fraknói Kutatócsoport társvezetője köszönte meg az emlékkönyv megszületésében részt vevők munkáját.