Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia

VARÁZSHATALOM – TUDÁS. KÖZÖSSÉG. AKADÉMIA | Kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Ha még nem látott eredeti Nobel-díjat, sem azt a könyvet, amely ötszáz éve fenekestől forgatta fel a földközéppontú világképet, látogassa meg a Varázshatalom című kiállítást a Nemzeti Múzeumban. Járja végig az utat Hunyadi Mátyástól Széchenyi Istvánon keresztül a Nobel-díjas Karikó Katalinig és Krausz Ferencig! A különleges látványvilágú és hangulatú terekben igazi tudományos ereklyék és a legmodernebb kísérleti eszközök mutatják meg, hogyan születnek a felfedezések, és hogyan működik az igazi varázshatalom, a tudomány.

Kopernikusz heliocentrikus elmélete, miszerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap körül, alapjaiban rengette meg az emberiség elképzelését a világegyetemről. Munkássága nemcsak a csillagászatban nyitott új utakat, hanem esszenciális hatással volt a teológiára, a filozófiára és általában a tudományos gondolkodásra. Az elméletét összefoglaló műve, a De revolutionibus orbium coelestium (Az égi pályák forgásáról) a kiállítás első, „A tudás ligetei” elnevezésű termében látható. A teremben a tudományos gondolkodás szellemi műhelyeit ismerjük meg a 15. századi humanista tudósköröktől a 18. század végéig egyre erősödő tudós mozgalmakig.

Színes hőlégballon

Fotó: mta.hu/Czabán Máté

Ma már rutinszerűen repülünk a világban, pedig még 250 év sem telt azóta, hogy először emelkedett ember a levegőbe egy e célra szolgáló eszköz segítségével. 1783. október 19-én a Montgolfier fivérek Párizs mellett megvalósították az első hőlégballonos repülést. A hivatalos bemutatóra, amelyen több százan vettek részt, november 21-én került sor. A 25 percig tartó repülés alatt 7,5 km-t tettek meg. A vászonból készült, papírral bélelt léggömb aljához illesztett rácson szalma és száraz fa égett. A ballont az égés miatt felmelegedett levegő emelte a magasba. A kiállítás első termében látható hőlégballon a szellemi magaslatokba való vágyakozást és felemelkedést jelképezi, itáliai eredete a humanista hatásra utal.

Kisfaludy Károly halotti maszkja

Fotó: mta.hu/Czabán Máté

Halál és örökkévalóság – egyszerre jelennek meg Kisfaludy Károly arcának lenyomatán. Ez a különös kettősség teszi igazán megragadóvá ezt a halotti maszkot, amely a költő halálakor, 1830 novemberében készült, és az első azonosított ilyen emlék Magyarországon.
A 19. században a híres emberek halotti maszkjai a társas gyász és a kultuszteremtés fontos eszközei voltak, gyakran sokszorosították és az otthonokban kiemelt helyre tették őket. Kisfaludy Károly a magyar romantika vezéralakja volt. Az ő szerkesztői irányításával indult el az Aurora évkönyv, amely jelentős szerepet játszott a nemzeti irodalom kibontakozásában. Halála után róla nevezték el az irodalmi élet egyik legfontosabb intézményét, a Kisfaludy Társaságot.

Newton-rendszerű távcső

Newton neve szinte összeforrt a gravitáció felfedezésével és a mechanika törvényeivel, de az kevésbé köztudott, hogy ő alkotta meg az első tükrös teleszkópot is. A Newton-távcső, más néven tükrös távcső egy olyan csillagászati eszköz, amely parabolikus főtükörrel és egy kisebb, lapos segédtükörrel (diagonál) működik. A távcső a főtükör segítségével gyűjti össze a fényt, majd a segédtükörrel vetíti a képet az okulárba.
A csillagászati megfigyelésekben Galilei játszott úttörő szerepet, aki a 17. század elején elsőként használt távcsövet. Az általa feltalált, földi megfigyelésekre is alkalmas távcső lencsés rendszerű volt: egy gyűjtő- és egy szórólencséből állt. Körülbelül ebben az időben mutatta be Kepler a két domború lencséből álló csillagászati távcsövét. Bár ez a megoldás fordított képet adott, így földi megfigyelésekre kevésbé volt alkalmas, a csillagászati megfigyelések terén jobbnak bizonyult Galilei távcsövénél. A 17. század végén Newton megalkotta az első tükrös távcsöveket, melyek fejlődése a 20. században vett igazán lendületet.

Színe és fonákja – tükörfüggöny forgatható lamellákkal

Fotó: mta.hu/Czabán Máté

A tükörfüggöny a kiállítás egyik szimbolikus installációja a második, az Akadémia aranykorát bemutató teremben. Arra emlékeztet, hogy mint maga a történelem, az Akadémia története – létrejötte, működése és meghatározó alakjainak életútja – sem fekete-fehér. A forgatható lamellák két oldalán egy-egy betű látható, az egyiken arannyal, a másikon feketével szedve. Az arany betűkből összeolvasható felirat: „Jó emlékoszlopokat rakni a jövő nemzedéknek útmutatóul” (Eötvös József emlékbeszéde Kölcseyről). A fekete betűkből pedig a következő mondatot lehet összerakni: „Némi irodalmi politikát csak az akadémiai klikk csinált” (Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora). 
A lamellák által körülzárt félköríves térben az Akadémia életében meghatározó szerepet játszó történelmi nagyjaink portréját ábrázoló korongok függnek a mennyezetről. A korongok hátoldalán látható korabeli karikatúrák arra emlékeztetnek, hogy a történelmi távlatban nagy nimbusszal övezett alakjainkat a maguk korában jócskán érte kritika – az egyetlen kivétel ez alól Arany János volt.

Túlélni és fennmaradni – Az Akadémia a 20. század viharaiban

A kiállítás legfelkavaróbb hangulatú terme a 20. század traumáit és az Akadémia küzdelmét mutatja be a nehézségek közepette. A fekete, fehér és piros színekkel operáló térben vasúti sínek, szilánkok és rácsos szerkezetek a kor fájdalmas történelmi eseményeit idézik. A különböző tudományterületek fejlődését, eredményeit reprezentáló egységek ugyanakkor azt mutatják, hogy ideológiák fogságában is születtek áttörések, és a legszörnyűbb időkben is van remény a tudomány és a fejlődés számára.

Arany János nagykőrösi széke szilfából

Egészen közel hozza a történelmet a kiállítás negyedik termében az a szék, amely egykor Arany János nagykőrösi otthonának része lehetett. Az áttört favázú háttámla az angol bútorművészet stílusjegyeit hordozza, amelyek a művészeti akadémiákon keresztül jutottak el hozzánk. Arany János karosszékén az augsburgi közvetítésű angol polgári bútorművészet hatása figyelhető meg. Ez a támlatípus a 19. század második felében a hazai népi bútorművességben is meghonosodott. A tárlaton kiállított különleges bútordarab feltehetően az 1820-30-as években készült Magyarországon, és a kutatások szerint Arany János legelső karosszéke volt.

Versírógép – a kombinatorikus költészet eszköze

A végtelen költészet ígéretét adta a Quirinus Kuhlmann sziléziai német költő által 1671-ben készített versíró gép, amellyel Az emberi dolgok változása című szonettjének 23298085122481 változatát hozhatjuk létre. Mivel Kuhlmann korában még nem tudták kiszámítani a variációk számát, ő azt állította, hogy végtelen számú költeményt lehet írni a gépével. A rekonstruált versíró masina egy művészien megmunkált fatörzs, amelyben 14 tárcsa helyezkedik el, felületük egy kis része kilátszik a törzsből. A tárcsákon 13 szó olvasható, amelyek szabadon kombinálhatók a szonett fatörzsbe vésett, állandó elemeivel. Így – hétköznapi szóhasználattal – „szinte végtelen” számú új és egyedi vers vagy – más nézőpontból – kombinatorikus szövegváltozat alkotható.

Karikó Katalin Nobel-díja

Karikó Katalin személyesen helyezte el a tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a kiállítás ötödik termének legmagasabb pontján, a tudomány felfelé vezető hídjának végén. Karikó Katalin 2023-ban az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az élettani-orvosi Nobel-díjat. A kiállításon nemcsak az ő, hanem Krausz Ferenc és Szent-Györgyi Albert Nobel-díját is megtekinthetjük.