Berzeviczy Albert és Klebelsberg Kuno az Akadémia ülésén
A Magyar Tudományos Akadémia élén a leghosszabb ideig, 1905 és 1936 között berzevicei és kakaslomnici Berzeviczy Albert (a fotón középen olvas) állt elnökként. A nevéhez köthető többek között az MTA újjáépítése az első világháborús összeomlás után, valamint azt követően, hogy a Tudós Társaság működését a Magyarországi Tanácsköztársaság idején felfüggesztették.
Berzeviczy Albert és Klebelsberg Kuno az Akadémia ülésén (1930-as évek)
Forrás: gyujtemenyek.mnm.hu
A háború és forradalmak után erősen akadozva indult újra az Akadémia munkája, mert a háborús infláció felemésztette vagyonának jelentős részét. Anyagi stabilitásának megteremtéséhez hozzájárult, hogy Trianon után az ország helyreállításában a kultúrának és a tudománynak nagy szerepet szánó kultuszminiszter, gróf Klebelsberg Kuno (a fotón Berzeviczy Albert mellett jobbra) rendszeres államsegéllyel támogatta az intézményt. Az Akadémia anyagi stabilitását csak az 1920-as évek végén szerezte vissza, amikor gróf Vigyázó Ferenc teljes vagyonát az intézményre hagyta.
(Forrás: https://mta200.hu/elnokok/a-magyar-tudomanyos-akademia-elnokei-berzeviczy-albert-19051936-106410, illetve https://mta200.hu/mta200/a-magyar-tudomanyos-akademia-tortenete-ii-resz-19182019-106370)