Szükség lenne egy új felvilágosodásra – Kutatói gondolatokkal indítja ünnepi programjait az Akadémia

Nekem a tudomány – Kutatói vallomások

Az ünnepi évre készült sorozatban 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin mondja el gondolatait egy-egy percben a tudományhoz és saját szakterületéhez fűződő viszonyáról. A legkülönbözőbb tudományterületek művelői osztják meg gondolataikat a tudomány jelentőségéről és a társadalomban betöltött szerepéről.

A tudomány közös építmény

A 21. században a tudományellenesség terjedése más globális problémákkal együtt minden korábbinál nagyobb kihívás elé állítja a tudomány képviselőit, így az Akadémiát is. A tudomány és a tudás legfőbb letéteményeseként ezért kiemelt küldetése, hogy a tudást mindenki számára hozzáférhetővé tegye, és mindig, minden időben hiteles igazodási pontként szolgáljon a ránk zúduló információtömegben. „A tudomány sosem egy tudósról szól. A tudomány közös építmény, amit sok tudós hozott létre” – mondja Kemenesi Gábor a Nekem a tudomány sorozat egyik hosszabb epizódjában. A kiváló virológus szerint nagy szükség lenne egy új felvilágosodásra, hogy az embereknek megint jó legyen a tudomány felé fordulni, hogy megint a tudomány legyen a „menő”.

200 éves közös történetünk

1825. november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy tudós társaság megalapítására. A 200 éves Magyar Tudományos Akadémia a tudományosság, valamint modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. Alapításának 200 éves évfordulója nemcsak e nagymúltú tudományos intézmény ünnepe, hanem a magyar nemzet egészéé is. A jubileumi év alkalom az emlékezésre, de jó alkalom arra is, hogy megmutassuk, az Akadémia története, amely mindannyiunk közös történetének része, nem ért véget.

A következőkben a 2025-ös év legkiemelkedőbb programjait mutatjuk be. Részletes információk folyamatosan elérhetők lesznek az mta200.hu ünnepi weboldalon.

Közgyűlés az MTA Székházban

Az ünnepségsorozat hivatalosan május 5-én veszi kezdetét Széchenyi István szobrának megkoszorúzásával. Ezt követően 11 órakkor kezdődik az ünnepi közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújított és eredeti állapotában pompázó Dísztermében, amelyet élőben közvetítünk az MTA YouTube-csatornáján.

Az eredetileg 1865-ben átadott épületben olyan látvány fogadja majd a bicentenáriumi ünnepségekre összegyűlő akadémikusokat a Magyar Tudományos Akadémia székházában, mint amilyenben csak azoknak volt részük, akik akkor voltak az MTA tagjai, amikor Lotz Károly megfestette a Díszterem seccóit.

Határtalan történet

A koszorúzást követően, de még a közgyűlés előtt adják át az Akadémia székháza előtt a Határtalan történet című térplasztikát is, amely 200 tardosi nemes mészkőlapon állít emléket az elmúlt két évszázad tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek. A Határtalan történet a jelennek üzen a jövőről: a magyar tudományosság intézménye, a Széchenyi alapította Akadémia 200 éve szolgálja hazánkat, és szándékunk szerint a következő két évszázadban is fogja.

„Nemzeti létünknek révpartja” – kisfilm az Akadémia első kétszáz évéről

Hogyan született meg egy nagyrészt németül beszélő, magyar nyelvű kulturális létesítmények nélküli városban a nemzeti nyelv, kultúra és identitás, illetve a tudomány szempontjából meghatározó jelentőségű intézmény, az Akadémia? Miként alakult a története az elmúlt két évszázadban, párhuzamosan az ország történetével? Az ünnepi közgyűlésen mutatják be az Animatiqua filmstúdió által készített, „Nemzeti létünknek révpartja” című kisfilmet, amelyhez az alkotók a mesterséges intelligencia segítségével élővé tett, korabeli, ritkán látott fotókat használtak fel.

Az intézmény a reformkori kezdetektől a rendszerváltásig ívelő történetének megismerésén túl a filmnek köszönhetően virtuálisan beléphetünk a közadakozásból felépített székházba, és ízelítőt kaphatunk az Akadémia sorsát is befolyásoló politikai vitákból. Megelevenedik az a korszak is, amikor a történelem viharos évei után az MTA központi tudományirányítói szerepvállalásának köszönhetően a megörökölt és új kutatóintézetekkel megszervezte és irányította az alapkutatások teljes rendszerét. A Magyar Tudományos Akadémia első 200 évének sorsfordító eseményeit összefoglaló film Mácsai Pál színművész narrációjával hallható.

Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Május 5-én nyitja meg kapuit a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia közös, az MTA történetét bemutató kiállítása is Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia címmel.

A közösség tudása – a tudás közössége. Ez a mottója a tárlatnak, amely öt különböző látványvilágú tematikai egységben mutatja be az Akadémia történetét, közösségteremtő erejét, jelentőségét a nemzeti azonosságtudat és a polgári fejlődés formálódásában, az intézmény belső működését, a tudás létrehozásában és közvetítésében játszott szerepét, valamint a tudományok és a mindennapok kapcsolatát is.

A több mint 800 kiállítási tárgy között olyan különlegességek is megtekinthetők, mint például gróf Széchenyi István adományozólevele az Akadémia megalapítására, Kisfaludy Károly halotti maszkja, a székház egykori homlokzatát díszítő oroszlánfejek vagy éppen Karikó Katalin Nobel-díja. A kiállítási tárgyak mellett, meghatározott pontokon látványos virtuális tartalmak és megoldások, valamint Orosz Klára szobrászművész alkotásai adnak lehetőséget a tudomány, kultúra és történelem közötti mélyebb összefüggések feltárására.

Nobel-díjas kutatók az Amerikai Magyar Akadémikusok Társaságának közgyűlési szimpóziumán

Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) 2025. május 8–9-én, az MTA közgyűlését követő napokban rendezi meg a Magyar Tudományos Akadémia székházában a Külső Tagok Tudományos Szimpóziumát. Az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából szervezett, magas szintű tudományos konferencián az Akadémia mind a 11 osztálya képviselteti magát egy-egy kiemelkedő külső tagjuk révén, akik osztályuk nevében tartanak majd előadást. A jubileumi konferencia szervezői meghívtak négy Nobel- és egy Abel-díjas kutatót, akik szorosan kapcsolódnak a Magyar Tudományos Akadémiához, így felszólal majd Karikó Katalin (orvosi-élettani Nobel-díj, 2023), Lovász László (Abel-díj, 2021), Aaron Ciechanover (kémiai Nobel-díj, 2004), May Britt Moser és Edvard Moser (orvosi-élettani Nobel-díj, 2014) is.

Sokszínű tudomány – a tudományos osztályok programjai

Megmutatni a tudomány változatosságát, visszatekinteni 200 év meghatározó személyeire és pillanataira, valamint ízelítőt adni a legizgalmasabb és legértékesebb új tudományos eredményekből – ez a célja a Magyar Tudományos Akadémia 11 tudományos osztálya, valamint hazai és határon túli tudományos és kulturális szervezetek által rendezett eseménysorozatnak, amely egy-egy hónapon keresztül egy régió vagy szervezet tudományos tevékenységét, illetve az adott tudományos osztályhoz tartozó tudományterületeket helyezi majd a fókuszba. A sort 2025 májusában, az MTA 199. közgyűlését követően a határon túli magyar szervezetek nyitják. Júniusban az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya következik, majd a nyári szünet után folytatódik az eseménysorozat. A „tudományhónapok” során változatos programokon – előadások és konferenciák mellett kiállításokon, könyvbemutatókon – várják a tudományok iránt érdeklődőket.

A magyar kultúra kincsei az Akadémián

2025. november 5-től lesz látogatható az Akadémia történetét, kiemelkedő alakjait és az Akadémia által őrzött nemzeti ereklyéket bemutató tárlat. A kiállításon olyan, a magyar kultúra felbecsülhetetlen értékű emlékeit is meg lehet majd tekinteni, mint például az akadémikus Vörösmarty Mihály Szózatának és Madách Imre Az ember tragédiájának kézirata, de látható lesz Radnóti Miklós Bori notesze is.

2025 novemberétől újra látogatható lesz az MTA Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása is. A bemutató az akadémiai kollekció gerincét képező, 19. századi, illetve a 20. század elejéről származó portrékból nyújt válogatást. A festmények és szobrok akadémikusokat és az intézmény vezetőit ábrázolják, akikre az utókor mint a korszak legjelentősebb tudósaira, literátoraira és politikus személyiségeire emlékezik. A látogató így találkozhat többek között Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József, Arany János vagy Mikszáth Kálmán arcképeivel. A kiállítás fókuszában az Akadémia tagjai által gyakorolt közösségi emlékezet, az intézmény kánon- és kultuszteremtő tevékenysége áll. Említést érdemel, hogy a tárlatnak helyet adó teremsorban működött Magyarország első nyilvánosan látogatható képgalériája, az európai képzőművészet remekeit felsorakoztató Esterházy (majd Országos) Képtár, a Szépművészeti Múzeum elődintézménye. A kiállításra érkező látogató így az országban egyedülálló, az 1860-as években kialakított képtártermekben ismerkedhet meg az Akadémia képzőművészeti kincseivel.

A Magyar Tudományos Akadémia születésének évfordulója egyúttal a magyar nemzeti identitás, a kultúra és a tudomány önmagán túlmutató jelentőségű eseménye.

Az MTA első 200 évének története közös történetünk. Ünnepeljünk együtt!