Borúra derű: 200 éves az Akadémia
2025-ben lesz 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai és egyetemes tudományosság, modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. Ünnepi honlapunkon 2026 végéig kínálunk az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat.
Az Akadémia küldetése
A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítói szándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzetének és biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.
TovábbAz MTA története
A Magyar Tudományos Akadémia története – I. rész: 1825–1918
Hogyan jött létre gróf Széchenyi István 1825-ös felajánlását követően a Tudós Társaság? Miként vált a nemzeti identitás őrzőjévé, és hogyan változtak a működési feltételei a reformkortól az első világháború végéig? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 1918-ig tartó első részében Fónagy Zoltán történész.
TovábbElnökök
A Magyar Tudományos Akadémia elnökei: gróf Teleki József (1830–1855)
TovábbKiadványok
A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai
TovábbKét évszázad történelem és tudomány
Forradalom az Akadémián
Százhetvenhat évvel ezelőtt, 1848. áprilisában fogadta el az utolsó rendi országgyűlés a polgári Magyarország jogi alapjait jelentő áprilisi törvényeket. A történelmi jelentőségű esemény közvetlen előzménye a március 15-én kirobbant forradalom, majd az első magyar kormány megalakulása volt. A Batthyány-kabinetnek öt akadémikus is tagja volt. Kik és milyen módon vettek részt a korabeli tudósközösség tagjai közül az 1848. március 15-én kirobbant forradalomban? Milyen hatással voltak a Tudós Társaság működésére a történelmi események? E kérdésekre válaszol írásában Katona Csaba történész.
TovábbTörténetek, arcok az MTA múltjából
Eötvös József, a párbajhős
Eötvös József író, jogász, kultúrpolitikus és az MTA elnöke életéből számos anekdota maradt ránk, amelyekből egy rendkívül színes egyéniség képe rajzolódik ki. Sokat utazott, és több esetben is párbajjal fenyegető incidensbe keveredett.
TovábbAkadémikusok emlékezete
Emlékezés Deák Ferencre (1803–1876), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagjára
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék.
TovábbMűvészeti gyűjtemény
Bemutatkozás
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményt 1994-ben hozták létre az intézményben az alapítás óta felhalmozódott műtárgyakkal kapcsolatos muzeológiai feladatok ellátására. Az MTA Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása az MTA Székház harmadik emeletén, egy eredetileg is a képtárnak tervezett teremsorban volt látható és látogatható. 2017 nyarától azonban a terek felújítása, illetve az ehhez kapcsolódó, előzetes feltárások miatt a tárlat bezárt. A tervezett újranyitás időpontja: 2026 tavasza.
TovábbFriedrich von Amerling: Gróf Széchenyi István egész alakos arcképe, 1836
Olaj, vászon, 250 × 165 cm / Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjtemény
Tovább