A magyar művelődés története négy tételben – Videón a konferencia
Sokszínűség, tematikai gazdagság, multidiszciplinaritás és nehezen meghúzható tudományterületi határok – röviden így jellemezhető az a diszciplína, amelynek bemutatására a Művelődéstörténet Osztályközi Bizottság vállalkozott. A rendezvényen a 16–19. századi családi terekről, a könyvek ismeretterjesztő szerepéről és a műveltségszerzés lehetőségeiről is beszéltek az előadók. Cikkünkben megnézhető a tanácskozásról készített videó.
„Nemzeti létünknek révpartja” – kisfilm az Akadémia első kétszáz évéről
Hogyan született meg egy nagyrészt németül beszélő, magyar nyelvű kulturális létesítmények nélküli városban a nemzeti nyelv, kultúra és identitás, illetve a tudomány szempontjából meghatározó jelentőségű intézmény, az Akadémia? Miként alakult a története az elmúlt két évszázadban, párhuzamosan az ország történetével? Az ünnepi közgyűlésen mutatták be az Animatiqua filmstúdió által készített, „Nemzeti létünknek révpartja” című kisfilmet, amelyhez az alkotók a mesterséges intelligencia segítségével élővé tett, korabeli, ritkán látott fotókat használtak fel.
Tovább
"...szellemi diadalok" - Videón az Akadémia és könyvtára 200 éves évfordulójának megünneplését előkészítő elnökségi bizottság konferenciája
A rendezvényen minden akadémiai tudományos osztály egy-egy olyan előadással képviseltette magát, amely a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetéből egyetlen, valamilyen – akár tudomány-, akár intézménytörténeti – szempontból kiemelkedő, az illető tudományszak(ok) vagy tudományterületek történetében reprezentatívnak nevezhető eseményt vagy történést elevenített fel, arra emlékezett.
Tovább
A művészet autonómiája – Videón a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tudományünnepi konferenciája
Az MTA Jubileumi tudományünnepi programsorozatában a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia öt osztályának egy-egy jeles tagja az irodalom, építőművészet, képzőművészet, zene- és filmművészet területéről tartott előadást. Nem tézisszerűen, de közvetlenül vagy közvetve mindannyian a művészet autonómiájának – a több oldalról tapasztalható mindenkori fenyegetettség miatt – örökké aktuális kérdését vizsgálták.
Tovább
Elnöki portrék videón
Mit jelent a nemzet számára a Magyar Tudományos Akadémia és milyen felelősséggel jár az MTA elnökének lenni? E kérdésekre is válaszolt Freund Tamás, Lovász László, Berend T. Iván, Pálinkás József, valamint Vizi E. Szilveszter az őket bemutató portréfilmekben, amelyeket 2024-ben készített a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.
TovábbAz Akadémia küldetése
A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítói szándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzetének és biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.
TovábbAz MTA története
Az első magyar helyesírási szabályzat szerepe a korszakban – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (4. rész)
Mi volt a jelentősége az első akadémiai kiadványnak, amely egyben az első helyesírási szabályzatunk is volt? Erre a kérdésre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Laczkó Krisztina, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének docense, az Eötvös József Collegium aligazgatója. Írásával folytatódik az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.
Tovább
A Magyar Tudós Társaság megalapítása – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (3. rész)
„A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem” – írta Széchenyi István naplójába 1825. november 3-án. Azon a napon, amikor ezt a beszédet követve többen is csatlakoztak kezdeményezéséhez, amely végül az 1827. évi 11. törvénycikkben öltött testet, Teleki József elnökletével egy 26 tagú bizottságot küldtek ki, hogy értekezzenek „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról”, és dolgozzák ki intézményét és alapszabályait. Azt, hogy milyen feladatokat kellett megoldania a testületnek, Czinege Szilvia, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa foglalta össze az mta200.hu számára. Írásával folytatódik az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.
TovábbMűvészeti Gyűjtemény
Barabás Miklós: Arany János
Barabás Miklós Arany Jánost (1817–1882) többször portretírozta; kétszer festményen örökítette meg a költőt. Ezek közül az itt látható képet Barabás már Arany halála után, az Akadémia megrendelésére készítette.
Tovább
Johann Nepomuk Ender: Görög lány
Johann Nepomuk Ender (1793–1854) bécsi képzőművészeti akadémiai tanulmányai, majd Széchenyi István kíséretében tett itáliai és „görögországi” – a görög területek ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak – útját követően nyert ösztöndíjat, hogy Rómában képezhesse tovább magát. Amint 1830 körül keletkezett önéletrajzában – magáról egyes szám harmadik személyben – írta, „Rómába érkezve (…) hozzákezdett egy kút mellett ülő görög leány megfestéséhez, amivel mindenütt nagy sikert aratott”.
TovábbKét évszázad történelem és tudomány
Bugát Pál orvos, akadémikus kezdeményezésére megalakul a Magyar Természettudományi Társulat
Bugát Pál (1793–1865) orvos, egyetemi tanár, 1835-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a magyar orvosi nyelv egyik megteremtője számos tudományos és közéleti kezdeményezéssel gazdagította a 19. századi magyar tudományos életet. Különösen fontos szerepe volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulat megalapításában. A Társulat alapvetően járult hozzá a magyar természettudományos élet megszervezéséhez és a tudományos ismeretterjesztés előmozdításához.
Tovább
Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA székházára?
1857 július 6-án kelt az a levél, amelyben gróf Dessewffy Emil, az MTA akkori elnöke megköszönte Tokaji Nagy Lajos nyírbogdányi ügyvédnek, hogy nem sokkal korábban, június 25-én gyűjtést kezdeményezett az Akadémia palotájának építésére. A közadakozás eredményeként 1865. december 11-én avatták fel az épületet. A szabolcsi kezdeményezők tettét Nyírbogdányban emléktábla is megörökíti.
TovábbTörténetek, arcok az MTA múltjából
Korponay János akadémikust, honvéd ezredest halálra, majd hosszú börtönbüntetésre ítélik a szabadságharc után
Mi volt a bűne és minek köszönhető, hogy végül mégsem hajtották végre az ítéletet az egykori akadémikuson? A kérdésre Bona Gábor, az MTA doktora, nyugalmazott honvéd ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese könyve alapján és Hermann Róbert, az MTA doktora, a Veritas Történetkutató Intézet Dualizmus-kori Kutatócsoport vezetője, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese segítségével keressük a választ.
Tovább
Egy kevéssé ismert arc a Magyar Tudományos Akadémia alapításának idejéből: Felsőbüki Nagy Pál
Felsőbüki Nagy Pál sok tekintetben megelőzte korát, hiszen már a reformkor ma jóval ismertebb politikusainak nemzedéke előtt sok olyan kérdést vetett fel, és társadalmi problémát fogalmazott meg, amelyet kortársai akkor még talán nem is értettek. Felsőbüki a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában is kulcsszerepet játszott, például közreműködött Széchenyi István híres felajánlásának megtételében is – mondja Melkovics Tamás, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.
TovábbAkadémikusok emlékezete
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Kerkapoly Károly, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Kerkapoly Károly államtudós, közgazdász, politikus, egyetemi tanár életútját idézi fel.
Tovább
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Rákosi Jenő (1842-1929), az MTA levelező tagja
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Rákosi Jenő költő, újságíró, műfordító, esztétikus, kritikus, színházigazgató, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja életútját idézi fel.
TovábbAz MTA kincsei
Az MTA Kézirattár kincsei: Justinus: Epitomae in Trogi Pompeii historias
Vannak könyvek, amelyek szinte megszólalásig kódexnek tűnnek, pedig nyomtatták őket. Ilyen az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött, Ulrich Hahn római nyomdájában készült, 1470-es Epitomae in Trogi Pompeii historias is.
Tovább
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (kézirat)
Vörösmarty Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja több kéziratát is őrzi az MTA KIK Kézirattára, köztük a Gondolatok a könyvtárban eredeti példányát is.
TovábbKépek az MTA történetéből
A MESZ-I, Magyarország első programozható számítógépe
1957 végén már működött, de hivatalosan 1958-ban adták át hazánk első programozható számítógépét, amelyet Kozma László villamosmérnök, az MTA rendes tagja tervezett.
Tovább
Az álnevén híressé vált Réthy László akadémikus portréja (1912)
„Irodalmunkban, – büszkén mondom – / Nincs több olyan tipikus költő, / Mint Lőwy Árpád, akit ismer, / Immár egy egész emberöltő” – így kezdődik az a költemény, amelyet a pajzán verseiről híressé-hírhedtté vált Lőwy Árpád írt magáról.
TovábbKiadványok
Bemutatták a kutatóknak A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetet
A Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében tartották A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet szakmai bemutatóját. A kötet az MTA alapításának 200. évfordulója tiszteletére megjelenő könyvsorozat egyik legfontosabb darabja, létrejöttét az MTA és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete együttműködése tette lehetővé. A könyv szerkesztője Klement Judit, a Történettudományi Intézet Újkori Osztály tudományos munkatársa.
Tovább
A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai – kétszáz év akadémiai vezetőinek életrajza egy új kötetben
Tovább
Határtalan történet – Mészkő lapokon az MTA első 200 éve
A „Határtalan történet” című, 200 tardosi nemes mészkő lap alkotta idővonalat az MTA 199. közgyűlése előtt avatták fel. Az egyes lapok az elmúlt 200 év fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg.
Tovább
Borúra derű: 200 éves az Akadémia
2025-ben lesz 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai és egyetemes tudományosság, modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. Ünnepi honlapunkon 2026 végéig kínálunk az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat.
Tovább
