Nekünk, tudósoknak sokkal többet kellene tennünk a tudomány népszerűsítéséért
Kétnapos, bicentenáriumi konferenciát rendez az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) az MTA 199., jubileumi közgyűlése utáni napokban. A rangos rendezvényre négy Nobel-díjas és egy Abel-díjas kutató érkezik, és rajtuk kívül több neves külhoni akadémikus is tart majd előadást. Minderről az egyik szervezővel, Módy Istvánnal, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) neurobiológusával, az AMAT alelnökével beszélgettünk, kitérve a tudomány határokon inneni és túli helyzetére is.
Ember az Akadémia mögött – Videón a gróf Széchenyi Istvánról szóló monográfia és a levelezéséből készült válogatáskötet bemutatója
„Széchenyi István örökké aktuális.” Vajon miért az, és miért érezzük őt ennyire közel magunkhoz? E kérdés különféle megközelítései álltak a zene- és színművészek közreműködésével megtartott, Széchenyi személyes tárgyaiból válogatott tárlattal gazdagított kettős könyvbemutató fókuszában, amelyet Csorba László „Széchenyi István” című monográfiája és a Czinege Szilvia szerkesztésében megjelent „»…a Tudós Társaság dolgában«: Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből” című levelezéskötet megjelenése alkalmából rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Cikkünkben megnézhető a könyvbemutatóról szóló videófelvétel és összefoglaló.
TovábbAz Akadémia küldetése
A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítói szándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzetének és biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.
TovábbAz MTA története
A Magyar Tudományos Akadémia története – I. rész: 1825–1918
Hogyan jött létre gróf Széchenyi István 1825-ös felajánlását követően a Tudós Társaság? Miként vált a nemzeti identitás őrzőjévé, és hogyan változtak a működési feltételei a reformkortól az első világháború végéig? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 1918-ig tartó első részében Fónagy Zoltán történész.
Tovább
A Magyar Tudományos Akadémia története – II. rész: 1918–2019
Miként próbálta megőrizni autonómiáját háborúk és diktatúrák árnyékában a Magyar Tudományos Akadémia? Hogyan járult hozzá mégis a nehézségek ellenére az elmúlt száz évben a magyar tudományosság fejlődéséhez? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 2019-ig tartó második részében Pótó János történész.
TovábbMűvészeti Gyűjtemény
Bemutatkozás
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményt 1994-ben hozták létre az intézményben az alapítás óta felhalmozódott műtárgyakkal kapcsolatos muzeológiai feladatok ellátására. Az MTA Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása az MTA Székház harmadik emeletén, egy eredetileg is a képtárnak tervezett teremsorban volt látható és látogatható. 2017 nyarától azonban a terek felújítása, illetve az ehhez kapcsolódó, előzetes feltárások miatt a tárlat bezárt. A tervezett újranyitás időpontja: 2026 tavasza.
Tovább
Egy elnöki portré születése – Barabás Miklós: Gróf Teleki József
Milyen igényeknek és szempontoknak kellett megfelelnie a festő Barabás Miklósnak az MTA első elnöke portréjának megfestésekor? Az MTA Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotás története.
TovábbAz MTA kincsei
Az MTA Kézirattár kincsei: Madách Imre – Az ember tragédiája
1859-ben Solferinónál Ausztria vereséget szenvedett a francia–szárd csapatoktól, így Ferenc József kénytelen volt összehívni az magyar országgyűlést 1861-ben Pesten. Erre az országgyűlésre érkezett Nógrád vármegye követe, aki egy kéziratot is hozott magával, amit ma az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őriz.
Tovább
Az Akadémia kincsei: A Magyar Tudós Társaság tagsági oklevélének fadoboza
A biedermeier letisztult formavilágát tükröző fadoboz egy, az intézmény működésének korai szakaszában átadott tagsági oklevél számára készült – az okleveleket fahengerre tekerve helyezték a dobozokba –; az egykori bélés mára megfakult.
TovábbKépek az MTA történetéből
Az álnevén híressé vált Réthy László akadémikus portréja (1912)
„Irodalmunkban, – büszkén mondom – / Nincs több olyan tipikus költő, / Mint Lőwy Árpád, akit ismer, / Immár egy egész emberöltő” – így kezdődik az a költemény, amelyet a pajzán verseiről híressé-hírhedtté vált Lőwy Árpád írt magáról.
Tovább
Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet 1959-ben üzembe helyezett kutatóreaktora
1959. március 25-én a budai hegyekben, a csillebérci kampuszon, a főváros központjától tíz km-re, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Fizikai Kutató Intézetében (KFKI) helyezték üzembe a tudományos kutatásokat szolgáló hazai atomreaktort.
TovábbKiadványok
Bemutatták a kutatóknak A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetet
A Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében tartották A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet szakmai bemutatóját. A kötet az MTA alapításának 200. évfordulója tiszteletére megjelenő könyvsorozat egyik legfontosabb darabja, létrejöttét az MTA és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete együttműködése tette lehetővé. A könyv szerkesztője Klement Judit, a Történettudományi Intézet Újkori Osztály tudományos munkatársa.
Tovább
A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai – kétszáz év akadémiai vezetőinek életrajza egy új kötetben
TovábbKét évszázad történelem és tudomány
Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA székházára?
1857 július 6-án kelt az a levél, amelyben gróf Dessewffy Emil, az MTA akkori elnöke megköszönte Tokaji Nagy Lajos nyírbogdányi ügyvédnek, hogy nem sokkal korábban, június 25-én gyűjtést kezdeményezett az Akadémia palotájának építésére. A közadakozás eredményeként 1865. december 11-én avatták fel az épületet. A szabolcsi kezdeményezők tettét Nyírbogdányban emléktábla is megörökíti.
Tovább
1925: Első magyar kutatónőként Vendl Mária ásványtani munkáját ismertetik az Akadémián
Vendl Mária kiemelkedő szerepet játszott a hazai ásványtan, azon belül a morfológiai kristálytan művelésében. Nemcsak mineralógusként volt az első nő a magyar tudományban, de ő volt az első, aki női oktatóként egyetemi magántanár (doctor habilis) lett, munkája elismeréseként elnyerte a rendkívüli professzori kinevezést (professor extraordinarius), tudományos eredményeit ismertethette a Magyar Tudományos Akadémián, továbbá ő volt az első női tagja a Magyarhoni Földtani Társulat választmányának is.
TovábbTörténetek, arcok az MTA múltjából
200 éve született Jókai Mór, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Az írófejedelmet az MTA 1858-ban választotta levelező, később rendes, majd tiszteleti és igazgatósági tagjává. Életének néhány, az Akadémiához kapcsolódó epizódját idézi fel cikkünk az MTA200 rendezvénysorozat megemlékezéseihez kapcsolódva, akadémiai és korabeli sajtóanyagok felhasználásával.
Tovább
Egy tudós prelátus az Akadémia főtitkári székében – Fraknói Vilmos
Korszakos történész, tudománypolikus és főpap – a dualizmus kori Akadémia egyik meghatározó személyisége volt Fraknói Vilmos, akinek életútját Tusor Péter, a PPKE professzora, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézetének tudományos tanácsadója foglalta össze az mta200.hu számára.
TovábbAkadémikusok emlékezete
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Kautz Gyula (1829–1909), a Magyar Tudományos Akadémia rendes és igazgatósági tagja
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal a jogász és közgazdász Kautz Gyula életútját idézi fel.
Tovább
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Szarvas Gábor (1832-1895), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Szarvas Gábornak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának életútja ismerhető meg a cikkből.
Tovább
Borúra derű: 200 éves az Akadémia
2025-ben lesz 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai és egyetemes tudományosság, modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. Ünnepi honlapunkon 2026 végéig kínálunk az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat.
Tovább
