Az MTA Kézirattár kincsei: Justinus: Epitomae in Trogi Pompeii historias
Vannak könyvek, amelyek szinte megszólalásig kódexnek tűnnek, pedig nyomtatták őket. Ilyen az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött, Ulrich Hahn római nyomdájában készült, 1470-es Epitomae in Trogi Pompeii historias is.
Székfoglaló előadás és Tudósok hangversenye - Megkezdődött az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya júniusi programsorozata
Nélkülözhetetlen az a munka, amelynek keretében a kutatók feltárják, rendszerezik, leírják és megértetik a laikusokkal az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a klasszika-filológia, a néprajztudomány, az orientalisztika, valamint a zenetudomány új eredményeit, és megőrzik azok értékeit a jövendő generációk számára. Erről is beszélt a Sokszínű tudomány című programsorozat júniusi rendezvényeit megnyitó köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke. A bicentenáriumi eseményeken egész hónapban konferenciák, kiállítások, hangversenyek, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, székfoglalók és kreatív programok várják a szakmabelieket és a magyar nyelv- és irodalomtudomány iránt érdeklődőket az MTA székházában
Tovább
Múzeumok Majálisa: szép, mint a részecskefizika és a régizene találkozása az MTA standján
Sok érdeklődőt vonzott a Magyar Tudományos Akadémia sátra május 24-én és 25-én a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében megrendezett Múzeumok Majálisán. A 200 éves fennállását ünneplő MTA különleges programokkal és a hétvégén ingyenesen megtekinthető, Varázshatalom című kiállítással várta az érdeklődőket. A Dirac-3 polarizátorral folytatott kísérlet, a kozmikus részecskék detektoros észlelése, a fúziós energiatermelést szemléltető ITER-makett, egy a Nap megfigyelésére alkalmas távcső, a meteoritsimogató, a téridőtrambulin, valamint Csörsz Rumen István régi magyar énekeket és hangszereket felvonultató kamarakoncertjei mind-mind emlékezetes pillanatokkal színesítették május utolsó hétvégéjét.
Tovább
Határtalan történet – Mészkő lapokon az MTA első 200 éve
A „Határtalan történet” című, 200 tardosi nemes mészkő lap alkotta idővonalat az MTA 199. közgyűlése előtt avatták fel. Az egyes lapok az elmúlt 200 év fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg.
TovábbAz Akadémia küldetése
A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítói szándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzetének és biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.
TovábbAz MTA története
A Magyar Tudományos Akadémia története – I. rész: 1825–1918
Hogyan jött létre gróf Széchenyi István 1825-ös felajánlását követően a Tudós Társaság? Miként vált a nemzeti identitás őrzőjévé, és hogyan változtak a működési feltételei a reformkortól az első világháború végéig? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 1918-ig tartó első részében Fónagy Zoltán történész.
Tovább
A Magyar Tudományos Akadémia története – II. rész: 1918–2019
Miként próbálta megőrizni autonómiáját háborúk és diktatúrák árnyékában a Magyar Tudományos Akadémia? Hogyan járult hozzá mégis a nehézségek ellenére az elmúlt száz évben a magyar tudományosság fejlődéséhez? Erről ír a Magyar Tudományos Akadémia történetét bemutató összefoglaló 2019-ig tartó második részében Pótó János történész.
TovábbMűvészeti Gyűjtemény
Bemutatkozás
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményt 1994-ben hozták létre az intézményben az alapítás óta felhalmozódott műtárgyakkal kapcsolatos muzeológiai feladatok ellátására. Az MTA Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása az MTA Székház harmadik emeletén, egy eredetileg is a képtárnak tervezett teremsorban volt látható és látogatható. 2017 nyarától azonban a terek felújítása, illetve az ehhez kapcsolódó, előzetes feltárások miatt a tárlat bezárt. A tervezett újranyitás időpontja: 2026 tavasza.
Tovább
Egy elnöki portré születése – Barabás Miklós: Gróf Teleki József
Milyen igényeknek és szempontoknak kellett megfelelnie a festő Barabás Miklósnak az MTA első elnöke portréjának megfestésekor? Az MTA Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotás története.
TovábbAz MTA kincsei
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (kézirat)
Vörösmarty Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja több kéziratát is őrzi az MTA KIK Kézirattára, köztük a Gondolatok a könyvtárban eredeti példányát is.
Tovább
Az MTA Kézirattár kincsei: Madách Imre – Az ember tragédiája
1859-ben Solferinónál Ausztria vereséget szenvedett a francia–szárd csapatoktól, így Ferenc József kénytelen volt összehívni az magyar országgyűlést 1861-ben Pesten. Erre az országgyűlésre érkezett Nógrád vármegye követe, aki egy kéziratot is hozott magával, amit ma az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őriz.
TovábbKépek az MTA történetéből
Az álnevén híressé vált Réthy László akadémikus portréja (1912)
„Irodalmunkban, – büszkén mondom – / Nincs több olyan tipikus költő, / Mint Lőwy Árpád, akit ismer, / Immár egy egész emberöltő” – így kezdődik az a költemény, amelyet a pajzán verseiről híressé-hírhedtté vált Lőwy Árpád írt magáról.
Tovább
Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet 1959-ben üzembe helyezett kutatóreaktora
1959. március 25-én a budai hegyekben, a csillebérci kampuszon, a főváros központjától tíz km-re, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Fizikai Kutató Intézetében (KFKI) helyezték üzembe a tudományos kutatásokat szolgáló hazai atomreaktort.
TovábbKiadványok
Bemutatták a kutatóknak A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetet
A Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében tartották A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet szakmai bemutatóját. A kötet az MTA alapításának 200. évfordulója tiszteletére megjelenő könyvsorozat egyik legfontosabb darabja, létrejöttét az MTA és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete együttműködése tette lehetővé. A könyv szerkesztője Klement Judit, a Történettudományi Intézet Újkori Osztály tudományos munkatársa.
Tovább
A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai – kétszáz év akadémiai vezetőinek életrajza egy új kötetben
TovábbKét évszázad történelem és tudomány
Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA székházára?
1857 július 6-án kelt az a levél, amelyben gróf Dessewffy Emil, az MTA akkori elnöke megköszönte Tokaji Nagy Lajos nyírbogdányi ügyvédnek, hogy nem sokkal korábban, június 25-én gyűjtést kezdeményezett az Akadémia palotájának építésére. A közadakozás eredményeként 1865. december 11-én avatták fel az épületet. A szabolcsi kezdeményezők tettét Nyírbogdányban emléktábla is megörökíti.
Tovább
1925: Első magyar kutatónőként Vendl Mária ásványtani munkáját ismertetik az Akadémián
Vendl Mária kiemelkedő szerepet játszott a hazai ásványtan, azon belül a morfológiai kristálytan művelésében. Nemcsak mineralógusként volt az első nő a magyar tudományban, de ő volt az első, aki női oktatóként egyetemi magántanár (doctor habilis) lett, munkája elismeréseként elnyerte a rendkívüli professzori kinevezést (professor extraordinarius), tudományos eredményeit ismertethette a Magyar Tudományos Akadémián, továbbá ő volt az első női tagja a Magyarhoni Földtani Társulat választmányának is.
TovábbTörténetek, arcok az MTA múltjából
Az Akadémiai Levéltár dokumentumai: Sántha Kálmán és az Akadémia
Ki volt Sántha Kálmán és hogy zajlott pontosan az a "boszorkányper", amelynek eredményeként kizárták az Akadémiáról? Ez is kiderül abból a cikkből, amelyben az üggyel kapcsolatban az MTA Levéltárában fennmaradt korabeli dokumentumok is olvashatók.
Tovább
200 éve született Jókai Mór, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Az írófejedelmet az MTA 1858-ban választotta levelező, később rendes, majd tiszteleti és igazgatósági tagjává. Életének néhány, az Akadémiához kapcsolódó epizódját idézi fel cikkünk az MTA200 rendezvénysorozat megemlékezéseihez kapcsolódva, akadémiai és korabeli sajtóanyagok felhasználásával.
TovábbAkadémikusok emlékezete
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Kautz Gyula (1829–1909), a Magyar Tudományos Akadémia rendes és igazgatósági tagja
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal a jogász és közgazdász Kautz Gyula életútját idézi fel.
Tovább
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Szarvas Gábor (1832-1895), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Szarvas Gábornak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának életútja ismerhető meg a cikkből.
Tovább
Borúra derű: 200 éves az Akadémia
2025-ben lesz 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai és egyetemes tudományosság, modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. Ünnepi honlapunkon 2026 végéig kínálunk az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat.
Tovább
