Kvantumfizikai mikrovilág: a sejtektől a csillagokig, az elemi részecskéktől a rákterápiáig – Itt vannak „A kvantumok világa” ismeretterjesztő előadás-sorozat újabb videói
„Léteznek-e az univerzumban városméretű atommagok?” – csak egy a számtalan izgalmas kérdés közül, amelyre az MTA Fizikai Tudományok Osztálya által szervezett ismeretterjesztő előadásokon keresték együtt a választ a részecskekutatók és a közönség.
„Nemzeti létünknek révpartja” – kisfilm az Akadémia első kétszáz évéről
Hogyan született meg egy nagyrészt németül beszélő, magyar nyelvű kulturális létesítmények nélküli városban a nemzeti nyelv, kultúra és identitás, illetve a tudomány szempontjából meghatározó jelentőségű intézmény, az Akadémia? Miként alakult a története az elmúlt két évszázadban, párhuzamosan az ország történetével? Az ünnepi közgyűlésen mutatták be az Animatiqua filmstúdió által készített, „Nemzeti létünknek révpartja” című kisfilmet, amelyhez az alkotók a mesterséges intelligencia segítségével élővé tett, korabeli, ritkán látott fotókat használtak fel.
Reformok kora – ismét középiskolai csapatversenyt hirdet az MTA
A Középiskolai MTA Alumni Program keretében ismét tanulmányi csapatversenyt hirdet az Akadémia. A 2025/26-os tanévben a középiskolás diákok a Reformok kora: polgári átalakulás és modern nemzetépítés Magyarországon, 1825–1867 című versenyben mérhetik össze tudásukat. A verseny apropóját az Akadémia alapításának 200 éves jubileuma adja.
Tovább
Az elfeledett kollektív tudás keresése – Csörsz Rumen István irodalomtörténész gondolatai a Nekem a tudomány című filmsorozatban
Mi a jelentősége annak, ha egy kutató az emberiség hajdani, sokszor bizony már elfeledett kollektív tudását vizsgálja? Milyen kapcsolat volt régen és milyen kölcsönhatás van ma bölcsészet- és természettudományok között? Ezekről a kérdésekről is beszélt a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Csörsz Rumen István irodalomtörténész.
Tovább
Határtalan történet – Mészkő lapokon az MTA első 200 éve
A „Határtalan történet” című, 200 tardosi nemes mészkő lap alkotta idővonalat az MTA 199. közgyűlése előtt avatták fel. Az egyes lapok az elmúlt 200 év fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg.
Tovább
A magyar sebészet Szent Jobbja, melyet Deák Ferenc faragott meg az örökkévalóságnak
A Magyar Nemzeti Múzeumban október 26-ig látogatható Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című, az MTA első kétszáz évét bemutató kiállításon sok más izgalmas tárgy között látható egy aprócska fafaragvány, melyet nem más, mint a haza bölcse készített orvosa, Balassa János iránt érzett megbecsülése jeléül.
Tovább
Varázshatalom: tekerőlant emlékeztet a 80 évvel ezelőtt elhunyt Bartók Béla népzenegyűjtő munkásságára
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. szeptember 26-án halt meg New York-ban a 20. század legnagyobb hatású magyar zeneszerzője, Bartók Béla. A Magyar Tudományos Akadémiához több szállal is kötődő művészre egy különleges tárgy is emlékeztet az MTA első 200 évét bemutató Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállításon.
TovábbAz Akadémia küldetése
A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítói szándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzetének és biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.
TovábbAz MTA története
A Magyar Tudós Társaság megalapítása – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (3. rész)
„A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem” – írta Széchenyi István naplójába 1825. november 3-án. Azon a napon, amikor ezt a beszédet követve többen is csatlakoztak kezdeményezéséhez, amely végül az 1827. évi 11. törvénycikkben öltött testet, Teleki József elnökletével egy 26 tagú bizottságot küldtek ki, hogy értekezzenek „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról”, és dolgozzák ki intézményét és alapszabályait. Azt, hogy milyen feladatokat kellett megoldania a testületnek, Czinege Szilvia, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa foglalta össze az mta200.hu számára. Írásával folytatódik az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.
Tovább
Tudós társiasság és akadémiaalapítási törekvések a 18. századi Magyarországon – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (2. rész)
Milyen minták alapján és milyen céllal alakultak a magyar tudományosság korabeli társaságai a 18. században? Hogyan illeszkedtek a korabeli szellemi élet áramlataihoz? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Krász Lilla történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Kora Újkori Történeti Tanszékének docense. Írásával folytatódik az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.
TovábbMűvészeti Gyűjtemény
Bemutatkozás
A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményt 1994-ben hozták létre az intézményben az alapítás óta felhalmozódott műtárgyakkal kapcsolatos muzeológiai feladatok ellátására. Az MTA Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása az MTA Székház harmadik emeletén, egy eredetileg is a képtárnak tervezett teremsorban volt látható és látogatható. 2017 nyarától azonban a terek felújítása, illetve az ehhez kapcsolódó, előzetes feltárások miatt a tárlat bezárt. A tervezett újranyitás időpontja: 2026 tavasza.
Tovább
Egy elnöki portré születése – Barabás Miklós: Gróf Teleki József
Milyen igényeknek és szempontoknak kellett megfelelnie a festő Barabás Miklósnak az MTA első elnöke portréjának megfestésekor? Az MTA Művészeti Gyűjteményében őrzött alkotás története.
TovábbAz MTA kincsei
Az MTA Kézirattár kincsei: Justinus: Epitomae in Trogi Pompeii historias
Vannak könyvek, amelyek szinte megszólalásig kódexnek tűnnek, pedig nyomtatták őket. Ilyen az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött, Ulrich Hahn római nyomdájában készült, 1470-es Epitomae in Trogi Pompeii historias is.
Tovább
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (kézirat)
Vörösmarty Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja több kéziratát is őrzi az MTA KIK Kézirattára, köztük a Gondolatok a könyvtárban eredeti példányát is.
TovábbKépek az MTA történetéből
A MESZ-I, Magyarország első programozható számítógépe
1957 végén már működött, de hivatalosan 1958-ban adták át hazánk első programozható számítógépét, amelyet Kozma László villamosmérnök, az MTA rendes tagja tervezett.
Tovább
Az álnevén híressé vált Réthy László akadémikus portréja (1912)
„Irodalmunkban, – büszkén mondom – / Nincs több olyan tipikus költő, / Mint Lőwy Árpád, akit ismer, / Immár egy egész emberöltő” – így kezdődik az a költemény, amelyet a pajzán verseiről híressé-hírhedtté vált Lőwy Árpád írt magáról.
TovábbKiadványok
Bemutatták a kutatóknak A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetet
A Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében tartották A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet szakmai bemutatóját. A kötet az MTA alapításának 200. évfordulója tiszteletére megjelenő könyvsorozat egyik legfontosabb darabja, létrejöttét az MTA és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete együttműködése tette lehetővé. A könyv szerkesztője Klement Judit, a Történettudományi Intézet Újkori Osztály tudományos munkatársa.
Tovább
A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai – kétszáz év akadémiai vezetőinek életrajza egy új kötetben
TovábbKét évszázad történelem és tudomány
Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA székházára?
1857 július 6-án kelt az a levél, amelyben gróf Dessewffy Emil, az MTA akkori elnöke megköszönte Tokaji Nagy Lajos nyírbogdányi ügyvédnek, hogy nem sokkal korábban, június 25-én gyűjtést kezdeményezett az Akadémia palotájának építésére. A közadakozás eredményeként 1865. december 11-én avatták fel az épületet. A szabolcsi kezdeményezők tettét Nyírbogdányban emléktábla is megörökíti.
Tovább
1925: Első magyar kutatónőként Vendl Mária ásványtani munkáját ismertetik az Akadémián
Vendl Mária kiemelkedő szerepet játszott a hazai ásványtan, azon belül a morfológiai kristálytan művelésében. Nemcsak mineralógusként volt az első nő a magyar tudományban, de ő volt az első, aki női oktatóként egyetemi magántanár (doctor habilis) lett, munkája elismeréseként elnyerte a rendkívüli professzori kinevezést (professor extraordinarius), tudományos eredményeit ismertethette a Magyar Tudományos Akadémián, továbbá ő volt az első női tagja a Magyarhoni Földtani Társulat választmányának is.
TovábbTörténetek, arcok az MTA múltjából
Egy kevéssé ismert arc a Magyar Tudományos Akadémia alapításának idejéből: Felsőbüki Nagy Pál
Felsőbüki Nagy Pál sok tekintetben megelőzte korát, hiszen már a reformkor ma jóval ismertebb politikusainak nemzedéke előtt sok olyan kérdést vetett fel, és társadalmi problémát fogalmazott meg, amelyet kortársai akkor még talán nem is értettek. Felsőbüki a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában is kulcsszerepet játszott, például közreműködött Széchenyi István híres felajánlásának megtételében is – mondja Melkovics Tamás, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.
Tovább
Az Akadémiai Levéltár dokumentumai: Sántha Kálmán és az Akadémia
Ki volt Sántha Kálmán és hogy zajlott pontosan az a "boszorkányper", amelynek eredményeként kizárták az Akadémiáról? Ez is kiderül abból a cikkből, amelyben az üggyel kapcsolatban az MTA Levéltárában fennmaradt korabeli dokumentumok is olvashatók.
TovábbAkadémikusok emlékezete
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Rákosi Jenő (1842-1929), az MTA levelező tagja
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Rákosi Jenő költő, újságíró, műfordító, esztétikus, kritikus, színházigazgató, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja életútját idézi fel.
Tovább
Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Heller Erik (1880-1958), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Heller Erik jogtudós életútját idézi fel.
Tovább
Borúra derű: 200 éves az Akadémia
2025-ben lesz 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai és egyetemes tudományosság, modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. Ünnepi honlapunkon 2026 végéig kínálunk az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat.
Tovább
