Az első magyar helyesírási szabályzat szerepe a korszakban – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (4. rész)

Reformok kora – ismét középiskolai csapatversenyt hirdet az MTA

A Középiskolai MTA Alumni Program keretében ismét tanulmányi csapatversenyt hirdet az Akadémia. A 2025/26-os tanévben a középiskolás diákok a Reformok kora: polgári átalakulás és modern nemzetépítés Magyarországon, 1825–1867 című versenyben mérhetik össze tudásukat. A verseny apropóját az Akadémia alapításának 200 éves jubileuma adja.

Multidiszciplináris kutatások a régészetben – Videókon a konferencia

Roncsolásmentes vizsgálati módszerek, archaeogenetika, fizikai antropológia és izotópkémia – csak néhány azok közül a technológiák közül, amelyek alkalmazása új távlatokat nyitott a táj, a környezet és a klimatikus változások kutatásában, valamint a közösségek eredetének, mobilitásának és társadalmi szerveződésének feltárásában. A Régészeti Tudományos Bizottság rendezvényén ezekről a magyarországi és nemzetközi régészeti kutatásokat gyökeresen átalakító új lehetőségekről volt szó.

A magyar sebészet Szent Jobbja, melyet Deák Ferenc faragott meg az örökkévalóságnak

A Magyar Nemzeti Múzeumban október 26-ig látogatható Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című, az MTA első kétszáz évét bemutató kiállításon sok más izgalmas tárgy között látható egy aprócska fafaragvány, melyet nem más, mint a haza bölcse készített orvosa, Balassa János iránt érzett megbecsülése jeléül.

Varázshatalom: tekerőlant emlékeztet a 80 évvel ezelőtt elhunyt Bartók Béla népzenegyűjtő munkásságára

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. szeptember 26-án halt meg New York-ban a 20. század legnagyobb hatású magyar zeneszerzője, Bartók Béla. A Magyar Tudományos Akadémiához több szállal is kötődő művészre egy különleges tárgy is emlékeztet az MTA első 200 évét bemutató Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállításon.

A Magyar Tudós Társaság megalapítása – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (3. rész)

„A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem” – írta Széchenyi István naplójába 1825. november 3-án. Azon a napon, amikor ezt a beszédet követve többen is csatlakoztak kezdeményezéséhez, amely végül az 1827. évi 11. törvénycikkben öltött testet, Teleki József elnökletével egy 26 tagú bizottságot küldtek ki, hogy értekezzenek „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról”, és dolgozzák ki intézményét és alapszabályait. Azt, hogy milyen feladatokat kellett megoldania a testületnek, Czinege Szilvia, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi  Kutatóintézetének tudományos munkatársa foglalta össze az mta200.hu számára. Írásával folytatódik az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.

Tudós társiasság és akadémiaalapítási törekvések a 18. századi Magyarországon – Az mta200.hu akadémiatörténeti sorozata (2. rész)

Milyen minták alapján és milyen céllal alakultak a magyar tudományosság korabeli társaságai a 18. században?  Hogyan illeszkedtek a korabeli szellemi élet áramlataihoz? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Krász Lilla történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Kora Újkori Történeti Tanszékének docense. Írásával folytatódik az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.

Barabás Miklós: Arany János

Barabás Miklós Arany Jánost (1817–1882) többször portretírozta; kétszer festményen örökítette meg a költőt. Ezek közül az itt látható képet Barabás már Arany halála után, az Akadémia megrendelésére készítette.

Johann Nepomuk Ender: Görög lány

Johann Nepomuk Ender (1793–1854) bécsi képzőművészeti akadémiai tanulmányai, majd Széchenyi István kíséretében tett itáliai és „görögországi” – a görög területek ekkor még az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak – útját követően nyert ösztöndíjat, hogy Rómában képezhesse tovább magát. Amint 1830 körül keletkezett önéletrajzában – magáról egyes szám harmadik személyben – írta, „Rómába érkezve (…) hozzákezdett egy kút mellett ülő görög leány megfestéséhez, amivel mindenütt nagy sikert aratott”.

Az MTA Kézirattár kincsei: Justinus: Epitomae in Trogi Pompeii historias

Vannak könyvek, amelyek szinte megszólalásig kódexnek tűnnek, pedig nyomtatták őket. Ilyen az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött, Ulrich Hahn római nyomdájában készült, 1470-es Epitomae in Trogi Pompeii historias is.

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (kézirat)

Vörösmarty Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja több kéziratát is őrzi az MTA KIK Kézirattára, köztük a Gondolatok a könyvtárban eredeti példányát is.

A MESZ-I, Magyarország első programozható számítógépe

1957 végén már működött, de hivatalosan 1958-ban adták át hazánk első programozható számítógépét, amelyet Kozma László villamosmérnök, az MTA rendes tagja tervezett.

Az álnevén híressé vált Réthy László akadémikus portréja (1912)

„Irodalmunkban, – büszkén mondom – / Nincs több olyan tipikus költő, / Mint Lőwy Árpád, akit ismer, / Immár egy egész emberöltő” – így kezdődik az a költemény, amelyet a pajzán verseiről híressé-hírhedtté vált Lőwy Árpád írt magáról.

Bemutatták a kutatóknak A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetet

A Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében tartották A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet szakmai bemutatóját. A kötet az MTA alapításának 200. évfordulója tiszteletére megjelenő könyvsorozat egyik legfontosabb darabja, létrejöttét az MTA és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete együttműködése tette lehetővé. A könyv szerkesztője Klement Judit, a Történettudományi Intézet Újkori Osztály tudományos munkatársa.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai – kétszáz év akadémiai vezetőinek életrajza egy új kötetben

Bugát Pál orvos, akadémikus kezdeményezésére megalakul a Magyar Természettudományi Társulat

Bugát Pál (1793–1865) orvos, egyetemi tanár, 1835-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a magyar orvosi nyelv egyik megteremtője számos tudományos és közéleti kezdeményezéssel gazdagította a 19. századi magyar tudományos életet. Különösen fontos szerepe volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulat megalapításában. A Társulat alapvetően járult hozzá a magyar természettudományos élet megszervezéséhez és a tudományos ismeretterjesztés előmozdításához.

Bérházból palotába – hogyan indult el a gyűjtés az MTA székházára?

1857 július 6-án kelt az a levél, amelyben gróf Dessewffy Emil, az MTA akkori elnöke megköszönte Tokaji Nagy Lajos nyírbogdányi ügyvédnek, hogy nem sokkal korábban, június 25-én gyűjtést kezdeményezett az Akadémia palotájának építésére. A közadakozás eredményeként 1865. december 11-én avatták fel az épületet. A szabolcsi kezdeményezők tettét Nyírbogdányban emléktábla is megörökíti.

Korponay János akadémikust, honvéd ezredest halálra, majd hosszú börtönbüntetésre ítélik a szabadságharc után

Mi volt a bűne és minek köszönhető, hogy végül mégsem hajtották végre az ítéletet az egykori akadémikuson? A kérdésre Bona Gábor, az MTA doktora, nyugalmazott honvéd ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese könyve alapján és Hermann Róbert, az MTA doktora, a Veritas Történetkutató Intézet Dualizmus-kori Kutatócsoport vezetője, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese segítségével keressük a választ.

Egy kevéssé ismert arc a Magyar Tudományos Akadémia alapításának idejéből: Felsőbüki Nagy Pál

Felsőbüki Nagy Pál sok tekintetben megelőzte korát, hiszen már a reformkor ma jóval ismertebb politikusainak nemzedéke előtt sok olyan kérdést vetett fel, és társadalmi problémát fogalmazott meg, amelyet kortársai akkor még talán nem is értettek. Felsőbüki a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában is kulcsszerepet játszott, például közreműködött Széchenyi István híres felajánlásának megtételében is – mondja Melkovics Tamás, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Kerkapoly Károly, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Kerkapoly Károly államtudós, közgazdász, politikus, egyetemi tanár életútját idézi fel.

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta200.hu-n: Rákosi Jenő (1842-1929), az MTA levelező tagja

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében az mta.hu-n korábban már közzétett és többségükben általa is írt portrék. Ezúttal Rákosi Jenő költő, újságíró, műfordító, esztétikus, kritikus, színházigazgató, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja életútját idézi fel.

Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntője

Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke köszöntője